A kamara szerint a válságkezeléssel a gazdaságösztönzést kellene megcélozni, így megoldható lenne a költségvetési egyensúly megőrzése, illetve az ország iránti bizalom visszaszerzése. A bizalom tartós elvesztése a forint leértékelődését vonná maga után a kamara szerint - ami miatt 700 ezer devizahiteles lakástulajdonos kerülne veszélybe és vállalati csődök miatt a kis közepes cégek százezres nagyságrendben tűnnének el. Emiatt csak a költségvetés egyensúlyának elérésére - megtartására - koncentráló program nem elegendő a válságkelésre.
Gazdaságélénkítő program nélkül tovább romlik a magyar cégek versenyképessége - mondta Parragh László az MKIK elnöke. Hat százalékos gazdasági visszaesés mellett nem megengedhető luxus, hogy a program nem tartalmaz gazdaságélénkítő lépéseket. Százmilliárdokat meg lehet spórolni a kiadáscsökkentéssel, ám bizalom helyreállítása, illetve növekedés nélkül - kamatkiadások révén mindez elveszik - vélekedett Parragh.
Az egyensúly irányába tett intézkedések alaposak, jók, a gazdaságélénkítéssel kapcsolatban a kormány program csak vázlatpontokat tartalmaz, míg a harmadik cél - a bizalom helyreállítása érdekében - nem tartalmaz konkrét utalásokat - igaz erre programot írni nem is lehetséges. A kiigazító lépések iránya - hogy a fogyasztási és vagyoni adók nagyobb súlyt kapjanak, megteremtve a munkát terhelő adók csökkentésnek lehetőségét- indokolt az MKIK elnöke szerint.
Az ingatlanadó bevezetése több évet vesz igénybe, ráadásul ennek nincsenek is hagyományai idehaza - ezért számos kivétel bevezetését tenné szükségessé - jegyzi meg a kamara. Az MKIK álláspontja szerint már idén júliustól egységessé kellene tenni az öt százalékos járulékcsökkentést.
Az MKIK számítása szerint a tervezett adó- és járulékcsökkentések az idén 20, 2010-ben pedig mintegy 230 milliárd forinttal javítják a magyar cégek jövedelempozícióit. Az áfa-kulcsok átalakításánál a kisebb kedvezményes kulcsot (öt-tíz százalék) és szélesebb körben alkalmazott (turizmus, építőipar) alsó áfa-kulcsot javasolna az MKIK.
