Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rontott Magyarország kockázati besorolásán a Coface. A világ legnagyobb exporthitel-biztosítója A3-ról A4-es kockázatúnak minősítette a magyar gazdaságot. A 13 fokozatú skálán most 47 ország került rosszabb pozícióba, többségük egy helyet lépett vissza.
Legutóbbi értékelésében a Coface Magyarországot is negatív megfigyelés alá helyezte, most a leminősített országok között áll, így A3-ról A4-re változott az országkockázati besorolás. „Magyarország esete nem egyedi, az egész régiót leminősítették a világgazdasági válság hatására. Ez egy globális válság régiós hatása” – mondta el Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Ez a vállalkozások szempontjából azt jelenti, hogy árazásban és limitben is a rosszabb kategóriába kerül az ország.
Nincs jelentős változás a magyar a vállalkozások helyzetében, állítja Dercze. A magyar vállalkozások továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási problémákkal is jár. Jelentős probléma, hogy a magyar export közel 30 százaléka Németországba irányul, ahol ugyancsak gazdasági lassulás tapasztalható, így az exportorientált magyar cégek a jóval kisebb megrendelésállomány problémájával szembesültek.
Dercze úgy véli, hogy ebben a helyzetben a túlélés érdekében a magyar vállalkozásoknak muszáj annyira leszorítani költségeiket, amennyire az lehetséges. A vevőkockázatra is nagyobb gondot kell fordítani, állítja Dercze. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést a szállítók irányába, ezért a céginformáció-vásárlás, és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos ilyen helyzetekben.
A magyar fizetésképtelenségi eljárások száma, és ezen belül a felszámolások száma 15-20 százalékkal nőtt meg 2009 első negyedévében 2008 hasonló időszakához képest. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon még lassabban fizetnek a vevők. Globális felmérések szerint az összes vállalati hitel négyötöde az egymás közötti számla kifizetések csúsztatása, csak egyötöde banki alapú, de Magyarországon is hasonló ez az arány, teszi hozzá Dercze.
A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az építőipar, az autóipar bizonyos területei – például az autóipari beszállítás, az autókereskedelem, valamint a szórakoztatóelektronika és a logisztika; ezen belül is a fuvarozás. Igazából viszonylag biztonságos helyzetben az energiaipar és a telekommunikációs szektor van, állítja Dercze.
Dercze véleménye, hogy a legnagyobb problémánk a régió többi szereplőjéhez képest, hogy Magyarország a válságba igen rossz költségvetési helyzettel lépett be, így igen kicsi a mozgásterünk. Nagy-Britanniában komoly állami vásárlásokkal próbálják élénkíteni a piacot, ezt kötvénykibocsátással finanszírozzák, és ezek vonzóbbak lehetnek, mint a magyar kibocsátás, hiszen lényegesen kisebb a kockázat. További probléma, hogy a magyar GDP igen nagy részét adja az export, a belső fogyasztás aránya ehhez képest kicsi. Így igazából a magyar gazdaság csak akkor indul be, ha a német gazdaság is felpörög. Újabb probléma, hogy mivel a magyar költségvetés teljesen el van adósodva, nem tudja úgy stimulálni az állami megrendeléseken keresztül a gazdaságot, mint az történik Szlovákiában, vagy Csehországban.
Dercze szerint ha valóban megindulnak a meghirdetett megszorító lépések és működnek, valamint ha stratégiai döntések születnek – vélhetően csak a választások után – akkor nem csúszunk tovább. De az a minimum, hogy a válságintézkedéseket végre kell hajtani, különben belátható időn belül B kategóriába kerülünk. Az meg nem olyan vonzó befektetési kategória, és nagy költségekkel jár. Dercze úgy véli, hogy el kell érni, hogy a magyar munkaerő olcsóbb legyen, ugyanis jelenleg túl nagy terhek rakódnak a bérekre, és így nem túl versenyképesek. A versenyképes munkabérek esetén újra megindulnának a beruházások, és az húzná a helyi gazdaságot - tette hozzá.
