Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A baloldali francia lap Hitelpiaci válság gulyásszószban címmel megjelentetett három oldalas riportjában úgy véli, a magyar gazdaság problémáinak legfőbb forrásai a magas költségvetési hiány, a recesszió valamint a minimális devizatartalék- adta hírül az MTI.
Ez a jelenség ugyanakkor nem új keletű, nemhiába nevezték Magyarországot a vasfüggöny lebomlása előtt is a legvidámabb barakknak, ugyanis az ország már akkor is jelentősen saját lehetőségei felett élt, melyeket adósságból finanszírozott. Míg a környező országok boltjai üresek voltak, addig a magyarok minden élelmiszerhez hozzájuthattak- mutat rá a cikk írója. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a magyarok most sem panaszkodhatnak: az egészségügyi rendszerünk ingyenes, a bölcsődék felszereltsége kiváló és szülési szabadságra is megéri elmenni. Ebből is világosan látszik, hogy a magyarok továbbra sem hajlandók lemondani az állami gondoskodásról.
A drága szociális juttatások finanszírozására viszont az államnak nincs semmi bevétele, hiszen Magyarországon az emberek nagy része adót csal, tehát minimálbérre van bejelentve, míg a többi juttatást kéz alatt kapja. Az emiatt fennálló problémát tovább tetőzi, hogy az aktív lakosság húsz százaléka fizeti az adóterhek kilencven százalékát.
Az újság szerint ehhez a rendszerhez még egyetlen kormány sem mert hozzányúlni, így 2005-2006-ig a magyar gazdaság növekedésével együtt járt a költségvetési hiány mélyülése. A kormány először 2006 nyarán próbált meg megszorító intézkedéseket alkalmazni, ez azonban nem hozott tartós eredményt, az exportnak köszönhetően javult ugyan a kereskedelmi mérleg, de a háztartások fogyasztása visszaesett, a növekedés pedig kifulladt.
A válság következtében még élesebben rajzolódtak ki a gazdaság problémái. Húsz éven keresztül az ország kedvező pénzügyi politikájával és geopolitikai helyzetével vonzotta a multinacionális cégeket, de mióta a kereslet visszaesett, a döntéshozói központok elkerülik Budapestet, a hitelhiány miatt pedig az egész ország gazdasága le van lassulva. Budapest mára már csak árnyéka egykori önmagának, a fiatal középosztály, mely elkezdett fejlődni, lemorzsolódik- mutat rá a lap.
Az hetilap szerint a pesszimista magyarok szerint országuk helyzete 20 évvel ezelőtti önmagára hasonlít, melyre jellemző volt a szürkegazdaságok működése gyakran feketén létező másodállással, valamint a családi vállalkozások újraszervezése is újraindult napjainkban, mely egykor a kapitalizmussal együtt kezdett fellazulni.
