Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az árfolyamok változásának néha szenvedő, néha haszonélvező alanyai vagyunk. A forint piaci megítélését a globális likviditási helyzet mint külső tényező, és a fiskális, illetve monetáris politika mint belső tényező határozhatja meg.
A Budacash szakértői szerint itthon egyedül a költségvetés az, ami képes lehet a forint árfolyamát hosszabb távon befolyásolni. Ebben komoly kockázatokat látnak jelenleg, hiszen véleményük szerint a költségvetés most sem számol kellőképpen azzal, hogy a gazdálkodó szervezetek teljesítménye a jelenlegi válság hatására mennyire fog visszaesni.
A vártnál magasabb, akár 5 százalékos is lehet a költségvetési hiány
A költségvetés adóbevételei a gazdaság várható teljesítménycsökkenése, valamint a visszaeső EVA- és bányajáradékok miatt sokkal nagyobb mértékben mérséklődhet, mint azzal a kormány korábban számolt. Amennyiben 15 százalékos visszaeséssel kalkulálunk, akkor mintegy 118 milliárd forintos elmaradás fog mutatkozni a februári tervhez képest - vélekedik a Buda-Cash.
A regisztrációs adó csökkenése szintén jelentős költségvetési bevételkiesést fog okozni, csakúgy, mint az áfa és a jövedéki adó csökkenése, ami összesen 72 milliárd forint elmaradást okozhat. Jelentős visszaesés következhetnek be a magánszemélyek befizetéseinél is, itt 101 milliárdos elmaradással számolnak a Buda-Cash szakértői.
A költségvetés bevételi oldalán az adóemelések már nem lehetségesek, és erre jelenleg nem is mutatkozik szándék, ezért a költségvetés kiadási oldalán látható egyedül megoldás. A kiadási oldalon 100-200 milliárd forint többletet várnak, miközben a bevételi oldalon összesítve 200-300 milliárd forintos elmaradással számolnak a szakértők.
Ez mintegy 500 milliárd forintos hiánytöbbletet fog okozni a 730 milliárdos központilag tervezett hiányhoz képest. Ez 1130-1230 milliárdos hiányt jelent, ami 5 százalékos GDP visszaesés mellett 4,5-5 százalékos GDP arányos hiányt fog eredményezni. Ez nem felel meg az IMF feltételeinek sem.
A forinterősödés még várat magára
A szakértők a fenti adatok alapján nem számítanak a forint jelentős erősödésére, amíg a költségvetés ezeken a számokon nem tud jelentősen változtatni, addig jelentős javulásra nem számíthatunk.
Taraczky Andrej devizakereskedelmi üzletágvezető szerint a jegybank lépései arra emlékeztetnek, mintha vízipisztollyal próbálna tüzet oldani. A magas kamatozású devizákat, mint a török lírát vagy a forintot magas volatilitás jellemzi. Ez a gazdasági szereplők számára nagy veszélyt rejt.
Jó példa a Rába, melynek devizakockázat-kezelése nagy bajba sodorta a céget, a fedezeti ügyleteken jelentős veszteségeket szenvedett el és hatalmas finanszírozási igénynek kell megfelelnie.
A magas kamat akkor vonzó, ha a globális likviditás jó. Ha sok pénz van a piacon, akkor az oda áramlik, ahol magas a kamat, ami segít egy deviza értékét megtartani. Ha eltűnik a likviditás, a magas kamat vonzereje is eltűnik, mint a török líra, a zloty vagy a forint árfolyamának elmúlt időszakban tapasztalt mozgásában is jól látszik.
Mit tett, s mit tehet a jegybank?
A kamatemelés jelenleg nem tudja kifejteni vonzerejét a likviditás hiánya miatt. Ettől a forintbefektetések nem lesznek igazán vonzóak. A központi bank másik eszköze az intervenció lehet. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy tartósan az intervenció nem tudja megfordítani az árfolyamok trendjét.
A svájci jegybank intervenciója most kivétel lehet, hiszen már lassan egy hete kitart a frank gyengülése, de itt is ki kell várni a hosszabb távot. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy saját devizát gyengíteni sokkal könnyebb mint ugyanazt erősíteni. Ilyen szempontból a svájci jegybanknak sokkal könnyebb dolga van, mint a magyarnak. A svájci jegybank egyszerre interveniált, kamatot csökkentett és bejelentette hogy svájci kötvényeket fog vásárolni.
Ez egy mostanáig sikeres intervenció volt. A Bank of Japan hasonló törekvése 2004-ben sokkal kevésbé volt sikeres, 166 milliárd dollárt költött el intervencióra és a jen mégis erősödött, a trendet jóval később a dollár erősödése fordította meg. A mexikói jegybank viszont már saját devizáját akarta erősíteni, idén februárig folyamatosan interveniált de a peso értékvesztését legfeljebb lassítani tudta.
Az orosz jegybank nyári 450 milliárdos dolláros devizatartalékából folytatott intervenciót egészen mostanáig, 130 milliárd dollárt költött el, a rubel gyengülését ő is legfeljebb lassítani tudta. A magyar jegybank is hasonló helyzetben van, közlései szerint folyamatosan jelen van a piacon. Valószínű, hogy a magyar jegybank is interveniált ennek mértékét azonban csak találgatni lehet.
Az utolsó adatok szerint az MNB-nek 25 milliárdos devizatartaléka van. A Buda-Cash szakértői szerint spekulációs támadás továbbra sincs a forint ellen, a régiós devizák február 17-én érték el a mélypontjukat. Az együttmozgás azután kettévált, a régiós devizák erősödni kezdtek, a forint pedig történelmi mélypontjára került. A forint azóta is kevesebbet erősödött mint a régiós devizák, annak ellenére, hogy jelentős kamatfelára van a forintnak.
Az első intervencióra valószínűleg 317 forintnál került sor, ami hangulatváltozást eredményezett, de ebben szerepet játszott a javuló nemzetközi hangulat is. A forint elleni sokat emlegetett spekulatív támadás nem történt meg, ha megtörténik akkor fog látszani igazán, hogy mire is lesz elég a jegybanki tartalék.
Tavaly mintegy egymilliárd euró, idén 2,4 milliárd euros EU pénz érkezése várható az országba. Ez egy évre elosztva nem nagy összeg, a forint árfolyamát önmagában ez nem fogja megtartani.
