A széles körű ismeretek ellenére a mindennapok során azonban a megkérdezetteknek csak 52 százaléka gyűjti anyaga szerint különválogatva a hulladékokat, ám már így is több a környezettudatos fogyasztó, mint 2006-ban, amikor még csak a megkérdezettek 46 százaléka állította, hogy elkülönítve gyűjti az otthonában képződött hulladékot – derül ki az ÖKO-Pannon Kht. kutatásából. A szelektív hulladékgyűjtésben résztvevők leginkább műanyag (81 százalék), papír (74 százalék) és üveg (58 százalék) hulladékokat válogatnak.
Az aktív szelektálók gyűjtési hajlandóságát növelné, ha még több szelektív gyűjtősziget létesülne, hiszen 32 százalékuk azokat még mindig túl távolinak véli lakóhelyétől, ugyanakkor a lakosság 65 százaléka már akár több, mint 100 métert is hajlandó megtenni otthonától a színes szelektív gyűjtőedényekig.
A szelektív hulladékgyűjtéshez való pozitív lakossági hozzáállást mutatja, hogy a nem gyűjtők 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha lehetősége lenne rá, ő is bekapcsolódna a mindennapi szelektálásba. A megkérdezettek egyharmadának ugyan lehetősége lenne rá, mégsem válogatja külön a hulladékot. Minderre, csakúgy, mint országosan, Budapesten is a leggyakoribb indok a gyűjtőhelyek relatív távolsága, az otthoni gyűjtés és válogatás körülményes és helyigényes volta.
Magyarországon ma már közel 6 millió lakosnak több mint 5000 állandó gyűjtőponton, illetve házhoz menő gyűjtés révén van lehetősége részt venni a szelektív hulladékgyűjtésben. Az ÖKO-Pannon Kht. kutatásában megkérdezettek 91 százalékának lakóhelyén gyűjtőszigetes, 21 százalékának településén pedig házhoz menő - úgynevezett zsákos - gyűjtési rendszer működik.
A kutatásból kiderül, hogy érzékelhető növekedés tapasztalható a fémek és az italos kartondobozok gyűjtésénél: előbbi hulladéktípust 2006-ban a lakosság 30 százaléka, tavaly pedig már 49 százaléka említette, a tejes dobozokat elkülönítve gyűjtők aránya pedig 25-ről 46 százalékra nőtt.
A megkérdezettek spontán véleménye szerint a lakosság szelektív gyűjtésben való részvételét egyrészt a hulladékgyűjtő edények elérhetőségével, másrészt pedig szélesebb körű tájékoztatás, reklámozás révén lenne célszerű javítani.
