A miniszter szerint ehhez minden euróbevezetési feltétlelt teljesíteni kell, emellett radikális lépéseket kell tenni a versenyképességének növelése érdekében. Amennyire lehet, futnunk kell az euróövezet felé, de olyan állapotba kell hozni a gazdaságot, hogy valuta majdani felértékelődése ellenére megtartsa versenyképességét.
Egyszerre van reálgazdasági, pénzügyi és szerkezeti válság Magyarországon - ez a három együtt nem megoldhatatlan, ám nehéz probléma - mondta Bajnai Gordon gazdasági miniszter A magyar gazdaság esélyei a globális válságban címmel rendezett konferencián.
A reálgazdaság válságára és a kapacitás felesleg problémájára a kormány gyors választ adott a négy munkanapos finanszírozásának bevezetésével - mondta a miniszter. A kormány hat milliárd eurónyi beruházását készített elő az elmúlt években - így heteken belül megindulhatnak ezek a beruházások, ami az idén GDP hat százalékának megfelelő beruházási keresletet teremt uniós forrásokból.
A szerencse az, hogy nem most kell a nulláról kezdeni ezeket a projekteket, mert egy beruházási projekt előkészítése egy-két év. Nem hiszek abban, hogy a belső keresletre alapozva lehet gazdasági növekedést serkenteni. Csak akkor lehet Magyarországon gazdasági növekedés, hogy ha az exportpiacaikon fordulat áll be; ekkor Magyarországon is megjelenik az exportkereslet - mondta Bajnai Gordon.
A magyar gazdaságpolitikánk az a feladata, hogy ezeket az exportkapacitásokat megőrizze fellendülés idejére. Mindent meg kell tenni, hogy a most megszűnő munkahelyeknél több új munkahely jöjjön létre a fellendülés idején - ez a kormány feladata a szakminiszter szerint.
A forintleértékelődés pozitív hatása, hogy a magyar munkaerő költsége 30 százalékkal olcsóbb, mint Szlovákiában, ami nem kerülte el a reménybeli magyarországi befektetők figyelmét sem - jegyezte meg Bajnai.
A likviditáshiány a gazdasági miniszter szerint továbbra is probléma - de nem olyan súlyos mint októberben. Az MNB swap-akciói és bankok külső forrásbevonásai enyhítettek ezen a problémán, de várhatóan szükség lesz további források bevonására is. Speciális probléma a lakosság deviza eladósodottsága, hiszen 750 ezer jelzáloghitel 4500 ezer forintnyi adósságot takar, ezek 98 százaléka svájci frankban folyósított - ezt súlyos - talán az indokoltnál is súlyosabb - problémának látják a külföldi elemzők. A parlament által elfogadott lakáshiteleseket segítő törvény lehetővé teszi, hogy ezen adósságok ne dőljenek be.
A kormány által benyújtott adóátrendezés az adóéket hét százalékkal - 47 százalékra - csökkenteni az átlagbérnél, ami még mindig magasabb mint Csehországban, ahol ez 43 százalék. A kormány döntött a kiigazítás megkezdéséről a nyugdíjrendszerben: a korhatár emelésével az indexálás átalakításával szemléletbeli változást hoz a nyugdíjrendszerbe. A már bejelentett kiigazítások eredménye, hogy az idei 800 milliárd forinton túl jövőre a GDP két százalékával mérsékli kiadásokat - ennél azonban többre van szükség. A költségvetés elsődleges - kamatkiadások nélkül számított - többletét egy százalékról három-négy százalékra kell emelnie a szerkezeti reformokkal.
