Az MNB célja egyszerre az árstabilitás és pénzügyi stabilitás megteremtése. Az előbbi a könnyebb feladat, az inflációs célját elérte Magyarország, de olyan a gazdasági környezete, hogy ennek már örülni sem lehet igazán. A forint árfolyamgyengülése nem lóg ki a régiós devizák közül, persze ez nem ok az elégedettségre - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Ybl Klub konferenciáján.
Simor szerint a magyar gazdaság mélyrepülésének oka a nettó külső adósság ötven százalékos aránya. Nem is az adósság szintje az aggasztó, hanem a növekedés dinamikája - tette hozzá. A kormány a jelen helyzetben egyet tehet: a fiskális kiigazítással, megteremti a gazdasági növekedés feltételeit, így csökkentve a kockázati felárat. A monetáris politikának nem az infláció csökkentése feladata, hanem a pénzügyi infrastruktúra működésének fenntartása és a válság hatásainak tompítása.
A konferencián elhangzottakról korábbi tudósításunk - amelyben Surányi György úgy fogalmazott, hogy a 290-es euró árfolyam is elfogadhatatlan, életveszélyes - itt található.
A monetáris politikának anticiklikusnak kell lennie - ennyiben Simor András egyetértett Surányi mondanivalójával, miszerint a monetáris politika feladata többletlikviditás teremtése, hogy így ellensúlyozza a költségvetési konszolidáció miatti keresletcsökkenést.
A mai magyar kamatszintet az határozza meg, hogy mi az a szint, amin a külföld hajlandó finanszírozni a magyar gazdaságot. A jegybank adatai szerint a külföldi anyabankok támogatják a magyar leányaikat, tavaly október óta nem történt forráskivonás a magyar bankrendszerből. Épp ellenkezőleg, több bank is hosszú távú devizaforrást hozott a magyar bankrendszerbe. Vannak olyan bankok és nem is kevesen,akik vállalták, hogy a vállalati hitelállományukat szinten tartják - mondta Simor András.
Az HSBC Magyarország tekintetében 3,4 százalékos gazdasági visszaesést vár az idén, szemben a feltörekvő piacokon jósolt 2,5 százalékos növekedésével, amit az ázsiai feltörekvőknek köszönhető, de régióban az itteni növekedés elmaradt az átlagtól. Nem várható a válság gyors lefutása, s katasztrofális hatása lehet a pénzügyi rendszerekre, a deflációs környezet miatt - mondta Juliet Sampson, a londoni HSBC vezető elemzője.
A válság nem szemelte ki magának Magyarországot - sőt a magyarok nem is a legrosszabbul jártak, példáula a floridai ingatlanpiaccal összehasonlítva nem is olyan rossz a helyzet, nem beszélve Ukrajnáról vagy a balti országokról. Mivel Magyarország szociális kohéziója erős, komoly lehetőségei vannak a problémák kezelésére. A válság viszont rendkívül módon beszűkítette a magyar kormány mozgásterét, olyan reformokra van szükség, amelyekhez csak rendkívüli időszakban lehet politikai konszenzust teremteni - fogalmazott Sampson.
Miért ment el ilyen gyorsan a bizalom Magyarországgal szemben? - tette fel a kérdést a HSBC elemzője. Szinte eszetlen folyamat ami végbement, megmagyarázhatatlan - válaszolta meg a kérdést Juliet Sampson. Fontos megkülönböztetéseket kellene tenni Izlanddal és Magyarországgal szemben. Az igazság az, hogy nincs igény arra, hogy a piac vizsgálja ezen országok közötti különbségeket - ezért veszítette el a bizalmat ilyen gyorsan Magyarország. Magyarország nem lefele zuhan a szakadékba - nem 400 és 500 forintos euróról fogunk beszélni a jövőben - tette hozzá az HSBC elemzője
