Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
A Reformszövetség javaslatai a nyugdíjbiztosítás átalakításával évi mintegy 300 milliárd forint megtakarítást hozhatnak, ám az első kormányzati elemzések szerint ezek a javaslatok átgondolatlanok. Az alkalmi szakértői gárda anyaga a 62 éves jelenlegi nyugdíjkorhatár gyors ütemű, három év alatt hároméves emelését javasolja, ami 130 milliárd forint megtakarítást hozna.
Kormányzati forrásaink szerint ugyanakkor ez megoldás ad absurdum azzal járna, hogy három évig nem mehetne nyugdíjba senki - ami költségvetési szempontból üdvözítő, ám társadalompolitikai szempontból nem feltétlenül. A kormány jóval óvatosabban nyúl ehhez a kérdéshez: szintén hároméves korhatáremelést tervez, ám csak 2016-tól, hosszú évekre elhúzva azt. (Ezt a javaslatot viszont az induló időpont túl távoli volta teszi komolytalanná.)
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Reformszövetség javaslata pont azokat büntetné, akik eddig nem vették igénybe a korhatár előtti nyugdíjba vonulást. Ugyanis a 2010-től bevezetendő korhatáremeléssel érintett korosztály egy része már nyugdíjban van - kihasználva a megengedő szabályokat, ráadásul kormányzati vélemények szerint a feszített bevezetés miatt alkotmányossági aggályok is felvetődnek, s egy alkotmánybírósági eljárás esetén nem kétséges egy ilyen jogszabály elbuktatása - mutattak rá kormányzati forrásaink.
Hasonló a helyzet a 13. havi nyugdíj teljes eltörlésével - jó eséllyel ezt is megbuktatná a taláros testület. A plusz egyhavi jutatás teljes megszüntetése évi 180 milliárd forint kiadástól szabadítaná meg a nyugdíjkasszát, ám mivel ez az ellátás ma már biztosítási alapon jár, az AB korábbi döntései szerint ettől nem foszthatóak meg a már nyugdíjban lévők. Lapunknak nyilatkozó kormányzati források szerint bár a javaslatok célja - vagyis a tényleges nyugdíjkorhatár emelése - közös cél, a Reformszövetség javaslatai finoman fogalmazva is átgondolatlanok.
A nyugdíjindexálás átalakítása is napirenden van: a jelenlegi vegyes index részben a nettó béremelkedéshez, felerészt a várható inflációhoz köti a nyugdíjemelést. A Reformszövetség szerint az infláció túlárazásával az idén mintegy 50-65 milliárd forinttal nagyobb lesz a nyugdíjkiadás, mint amit a törvény garantál, ennek visszavételét javasolja a szövetség - ami szintén érdekes jogi helyzetet teremtene. A Reformszövetség hosszú távon megszüntetné a nyugdíjak vegyes indexálását és az éves emeléseket az inflációhoz kötné - ezzel biztosítaná a járadékok reálértékének megőrzését. A kormány ezzel szemben részben a gazdasági növekedéshez kötné az emelést.
