Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Imponáló a Reformszövetség gazdaságpolitikai csomagja, de javaslataik társadalmi hatása időnként dermesztő - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután konzultált a Reformszövetség tagjaival, a 2013-ig szóló szombaton nyilvánosságra hozott gazdaságélénkítő programról.
A találkozó egyik tanulságaként a minszterelnök azt szűrte le magának, hogy az általa eddig bejelentett intézkedések iránya helyes, de a Reformszövetség ennél radikálisabb lépéseket javasol a kormánynak. Gyurcsányt a konzultáció arról is meggyőzte, hogy a 2006-ban elindított reformpolitika irányai, céljai jók voltak, és most "előrébb lenne az ország", ha nincs az erős politikai ellenszél, és a népszavazás.
A kormányfő mindazonáltal azt ígérte, hogy a javaslatokat pontról pontra elemezni fogják a következő hetekben. Gyurcsány Ferenc szerint a Reformszövetség legfőbb üzenete, hogy az államháztartás átalakításával felszabadítandó erőket kell a gazdasági növekedés szolgálatába állítani.
Osztogatás helyett növekedés-serkentést
A Reformszövetség összesen 1325 milliárd forinttal csökkentené az állami jövedelemelvonást 2013-ig azzal, hogy a versenyképesség javítása és a növekedés gyorsítása érdekében a jelenlegi 50 százalékos költségvetési centralizáció 8 százalékpontos csökkentését javasolja. További 1000 milliárdos egyensúlyjavulást eredményezne az államháztartási kiadások úgyszintén javallott befagyasztása - ismertette a Reformszövetség programját Békesi László a gazdaságpolitikai munkacsoport vezetője szombaton a Magyar Tudományos Akadémián.
A Reformszövetség programja szerint az államháztartás működési kiadásaiból 2009-ben 200 milliárd forintot, 2010-ben és 2011-ben 150-150 milliárd forintot, a 2009-2013-as időszakban összesen 550 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
Békesi László a program alapvetését rögzítette: az elmúlt 18 év jövedelemelosztó politikája helyett a növekedést serkentő, versenyképességet központba állító politikára van szükség. A volt pénzügyminiszter szerint ezt szigorú fiskális és jövedelempolitikával, valamint növekedést segítő monetáris politikával kellene támogatni - tudósított az MTI.
Az újraelosztás 8 százalékpontos csökkentése révén a magyar gazdaság növekedési üteme 1,5 százalékponttal gyorsulna, amellyel 3-4 százalékot érhetne el, és az egyensúlyt megtartva finanszírozható lenne Magyarország, fogalmazott Békesi László.
A program 260-280 forintos euró árfolyammal és évi 2,5 százalékos inflációval számol azzal kiegészítve, hogy minden 10 forintos árfolyamgyengülés egy-egy százalékponttal nagyobb inflációt jelent.
Békesi László 2009. második félévi ERM-2 csatlakozással és 2012. évi, legrosszabb esetben 2013. évi euró csatlakozással számol.
Irtózatos pazarlás az állami cégeknél
A költségvetési kiadások lefaragásához az állam működési kiadásainak csökkentése járulhat hozzá a legnagyobb mértékben - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki a szövetség gazdaságpolitikai munkacsoportjának javaslatait összegezte.
Palócz Éva elhibázottnak ítélte a 13. havi nyugdíj bevezetését, amelynek teljes eltörlése vagy legalábbis csökkentése szükséges lenne. Ugyancsak át kellene tekinteni a rokkant- és korkedvezményes nyugdíjak rendszerét. A nyugdíjak terén a Reformszövetség 2009-ben 65 milliárd forintos, 2010-ben 120 milliárd forintos, a 2009 és 2013 közötti időszakban összesen 335 milliárd forintos megtakarítással számol.
Palócz Éva rámutatott arra is, hogy "irtózatos pazarlás" folyik az állami vállalatoknál. Egyedül a MÁV-csoportnál a munkaerő hatékonyságának javításával, a korrupciós veszteségek és kedvezőtlen finanszírozási szerkezet okozta többletkiadások csökkentésével mintegy 85 milliárd forintos megtakarítás lenne elérhető.
Európai és régiós összehasonlításban nem magas az egészségügyre, a rendőrség és a katonaság fenntartására fordított állami kiadás, azért ezeken a terülteken a szövetség nem javasol megszorításokat. Az oktatás területén is minimális, 2009 és 2013 között összesen 20 milliárd forintos megtakarítást javasol a szövetség, ám kiemeli a meglévő források hatékonyabb felhasználásának fontosságát.
Ingatlanadó 30 millió felett
A Reformszövetség adó és járulék munkacsoportja azt ajánlja, hogy munkáltatói járulékterheket idén 5 százalékponttal, jövőre további 3 százalékponttal, majd 2011-ben még 2 százalékponttal csökkentse a törvényhozás és a személyi jövedelemadó 18 százalékos sávjának felső határát még idén emelje évi 5 millió forintra, jelentett be Oszkó Péter, a munkacsoport vezetője.
A Deloitte elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy az átlagbérre vetített a magyar adóék (a bérköltség százalékában kifejezett összes elvonás mértéke) jelenleg 54 százalék, a cseh és lengyel 42-43 százalékkal, illetve a szlovák 38 százalékkal szemben, s ez egyúttal jól mutatja Magyarország alapvető versenyképességi hátrányát.
A szövetség programja 2010-től emelné a tételes egészségügyi hozzájárulást (eho) a jelenlegi 1950 forintról 5000 forintra és a 20 százalékos általános forgalmi adót pedig átmeneti jelleggel 24 százalékra. A vállalkozások 4 százalékos különadójának megszüntetését is 2010-től javasolja a Reformszövetség, ám ezzel egyidejűleg a tárasági adó 2 százalékponttal 18 százalékra emelkedne úgy, hogy a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorra kivetett nyereségadó 10 százalék maradna. A helyi iparűzési adó megszüntetése csak az önkormányzati rendszer átalakítása után képzelhető el - tette hozzá Oszkó Péter.
Az átalakított szja terhelést már 2009-ben kiegészítheti az értékalapú ingatlanadó, amely a 30 milliónál értékesebb lakóingatlanokat terhelné, az értékhatár alatti ingatlanoknál maradna az ingatlanadózás jelenlegi gyakorlata.
