Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
Takarékosságra tanítják a lakosságot
A pénzintézeti szektort novemberre már erőteljesen elérte a válság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank jelentése szerint a szezonálisan igazított tranzakciós adatok azt mutatják, hogy ebben a hónapban a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások összesített nettó hitelfelvétele csökkent. A vállalkozások forintban denominált tranzakcióinál nettó hiteltörlesztést tapasztaltak. A devizában végrehajtott tranzakcióknál ugyan az egyenleg hitelfelvételt jelez, ennek összege azonban az előző havi, szintén nem éppen kiugró értékhez képest is 96 százalékkal csökkent. A háztartások nettó forinttranzakcióinál a hitelfelvétel, illetve a törlesztés lényegében kiegyenlítette egymást. A nettó devizahitel-felvétel erősen mérséklődött, kevesebb mint az októberi tizedére esett vissza. Nem meglepő módon így - mintegy öt éve először - a háztartások hitelállományán belül némiképp csökkent a devizahitelek aránya. A devizahitel súlya novemberben 65,1 százalékra apadt. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy a forint az előző havinál jobban tartotta magát. A nemzeti deviza erősödése a magán-devizahitelek állományát 291 milliárd forinttal apasztotta.
A nem pénzügyi vállalatok és a háztartások szezonálisan igazított összesített tranzakciói nettó be- tételhelyezést mutattak. A cégek forinttranzakcióinál a megtakarítás az előző havinál kisebb összegre rúgott, a devizánál viszont erős, a májusi szintet is meghaladó lett a nettó betételhelyezés. A magánszemélyek az előző hónappal összevetve kissé másként viselkedtek. A háztartási forinttranzakcióknál nettó betételhelyezés, a devizatranzakcióknál azonban - az előző havi, igen jelentős (közel 150 milliárd forintnyi) összeghez képest csekély mértékű - nettó betétkivonás volt tapasztalható.
Úgy tűnik, hogy a válság - persze a bankok megváltozott magatartásától nem függetlenül - elérte, hogy a háztartások a fogyasztás helyett ismét inkább spóroljanak. A lakosság pozíciója (a betétek és hitelek különbözete) novemberben összességében 423,7 milliárd forinttal javult. Októberben még 672 milliárd forintos romlást (vagyis az eladósodottság ilyen mértékű növekedését) tapasztalhattuk. A különbség még az árfolyamváltozások hatását kiszűrve is igen jelentős.
Meglódultak a kamatok
Az átlagos kamatlábak novemberben az MNB adatai szerint összességében emelkedtek. A legerőteljesebben a forintalapú fogyasztási hitelek drágultak. A változó kamatozás vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálású személyi hitel 5,45 százalékponttal, míg a gépjármű-vásárlási hitel 8,57 százalékponttal drágult (nem is vette fel szinte senki). A hitelköltségek ennél is nagyobb mértékben emelkedtek. Pedig az MNB októberi, drasztikusnak számító kamatemelése is "csak" 3 százalékpontot tett ki.
A svájcifrank-alapú kölcsönöknél ugyanekkor a kamat a személyi hiteleknél 1,52 százalékponttal, míg az autóhiteleknél 36 bázisponttal hízott. Euróalapon pedig a személyi hitel 13 bázisponttal olcsóbb lett.
Persze nemcsak az ár számít, az sem mellékes, hogy az egyes hitelekhez mennyire férhettek hozzá a magánszemélyek. A háztartásoknak nyújtott svájcifrank-hitelek szezonálisan igazított új szerződéses összege - nyilván annak is betudhatóan, hogy több bank kivonult erről a területről - az összes hiteltípus esetében csökkent. A háztartási euróhitelek szezonálisan nem igazított új szerződéses összege viszont a többszörösére növekedett.
A lekötött forintbetétekre a bankok 2,6 százalékponttal többet fizettek az októberinél, így az átlagos kamatszint elképesztő magasságba, 11,14 százalékra emelkedett. Nem csoda, hogy a háztartások lekötött forintbetétei esetében az új szerződések szezonálisan igazított értéke jelentősen nőtt az előző hónaphoz képest.
