Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei év a múlt évnek épp az ellenkezője - hangoztatta a miniszter. Azaz termelési oldalról "szinte minden bejött" a gazdálkodóknak, így magas hozamokat könyvelhettek el. Mindez viszont azt jelenti a gazdálkodók számára, hogy a nagy árubőség miatt kipukkadt a spekulációs léggömb. Így volt olyan termény, amelynek ára egyharmadára csökkent.
Az idei első 9 hónap statisztikai adatai szerint a kettős könyvelést végző cégeknél a nyereségnövekedés várhatóan 3-5 százalékos lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy az előző évi 72-73 milliárd forintos eredmény 75-76 milliárd forintra, nagyon szerencsés esetben pedig akár 78 milliárd forintra is emelkedhet ebben az évben. Az ágazati eredmény egészében pedig a múlt évi 140 milliárdról 155-156 milliárd forintra nőhet.
Az ágazat export-árbevétele az idei első háromnegyed évben 4,2 milliárd eurót tett ki. Ez csaknem annyi, mint a múlt év teljes egészében. Mindehhez a miniszter még azt is hozzátette, hogy idén nem voltak az országból uniós intervenciós gabonakiszállítások. Az import pedig 2,8 milliárd euró volt ugyanebben az időszakban, ami a tavalyinál kevesebb, és így az ágazat pozitív szaldója is jobban alakult a múlt évinél.
Az agrártárca vezetője elismerte ugyanakkor, hogy belföldön a magyar agrárium pozíciókat veszít, ám hozzátette, hogy külföldön egyértelműen piaci pozíciókat nyer.
Kedvezőnek ítélte viszont, hogy az elmúlt öt évben az ágazat támogatási forrásai megduplázódtak. Míg 2003-ban - az uniós csatlakozást megelőző évben - a magyar agrárgazdaság támogatására fordítható összeg 210-220 milliárd forintot tett ki, addig idén ez 430 milliárd forintra rúgott. Jövőre pedig az agrárágazat mintegy 460 milliárd forintos támogatási forráshoz jut majd.
