Barcza György, a K&H Bank markoelemzője szerint az MNB inflációs prognózisa meglehetősen semleges; a maginflációs adatok ugyan javultak, azonban az energia- és élelmiszerárak figyelembe vételével meghatározott inflációs számok mindössze a korábban vázolt pályának megfelelően alakulnak majd. Barcza szerint örvendetes, hogy a magasabb olajár nem rontotta a teljes inflációs képet. Az elemző a csökkentett maginflációs számok és a GDP növekedési adatok tükrében úgy véli, hogy az MNB lassabb világgazdasági növekedésre számít.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint az inflációs prognózis nem volt igazán meglepő. A szakember egyedül azt nem érti, hogy az idei évre vonatkozó számokat miért nem emelték fel tudván, hogy többek között októberben gázáremelés várható. Az elemző szerint 2010-es előrejelzéssel kapcsolatban az a legnagyobb kérdés, hogy a felfelé mutató kockázatokat sikerül-e kiszűrni.
Az inflációs prognózis legfontosabb üzenete az, hogy a jegybank szerint továbbra is elérhető a 3 százalékos inflációs cél 2010-ben - nyilatkozta Trippon Mariann, a CIB Bank makroelemzője a Napi Online-nak. Ez megerősíti azt a forgatókönyvet, amely szerint az emelési ciklus véget ért, és a legközelebbi változtatás már egyértelműen a kamatcsökkentésről fog szólni - teszi hozzá.
Nagy kérdés azonban, hogy mikor vág bele az MNB a kamatokba. A Nemzeti Banknál most a kivárás a trend, hiszen jelenleg a felfelé és lefelé ható kockázatok nagyjából kiegyenlítik egymást. Ha ezek aránya változik, a jegybank is léphet, vagyis az MNB tulajdonképpen egyfajta automatikus adatfigyelést végez, állítja Trippon.
Barcza úgy véli, hogy a piac igazolta az MNB dezinflációs törekvéseit, azaz az állampapírpiaci hozamok csökkentek, a forint erősödött, így nincs szükség további szigorításra, pedig az első félév legnagyobb kérdése az volt, hogy sikerülhet-e lenyomni a pénzromlás mértékét. Jelenleg úgy tűnik, hogy az MNB sikeres volt, azaz működött a kamatemelési taktika. A jegybanki prognózisban hangsúlyozzák: jövőre elérhető ugyan a 3 százalékos inflációs cél, azonban ennek megvalósulása nem biztosított. Barcza szerint meg kell várni, hogy a kockázatok eltűnjenek, utána lehet kamatot csökkenteni; az elemző szerint legkorábban jövő év elején indulhat meg a kamatvágás.
A két fő inflációs kockázat a nyersanyagárak és a forint árfolyama, de a mostani folyamatok alapján akár már az idei év végén "szóba kerülhet" a kamatcsökkentés - fogalmaz óvatosan Trippon Mariann. Amennyiben tehát a forint megtartja a 230-240 közötti euróhoz viszonyított árfolyamát, illetve, ha az olaj nem drágul, (esetleg tovább csökken a jelenleg körülbelül 115 dolláros ára) akkor a Mikulás akár kamatcsökkentést is hozhat a magyar gazdaságnak.
Trippon szerint az ECB várható kamatpályája növeli az MNB mozgásterét, mivel most már egyértelműen kamatcsökkentést vár a piac az Európai Központi Banktól, és ezt kezdi is beárazni. Radikális kamatcsökkentést ugyanakkor idén már nem vár Trippon Mariann az ECB-től, mivel szerinte a magas infláció miatt a lehető legtovább fogják védeni a jelenlegi kamatszintet.
A maginflációval kapcsolatban Németh pozitívnak értékeli, hogy az MNB úgy látja: egy alacsony szintre áll be a mutató; a GDP-növekedés jelentős lefelé módosítása a romló konjunktúraindexnek tulajdonítható. Németh úgy véli, hogy ezen a gazdaságélénkítő-csomag segíthet, ha lesz. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a hosszabban elnyúló lassulás egyáltalán nem a legpesszimistább forgatókönyv. Németh szerint az MNB egy ideig szinten tart, azonban ha a felfelé mutató kockázatok eltűnnek, akkor már megindulhat a kamatcsökkentési ciklus, legkorábban 2009 februárjában.
