Németh Dávid, az ING makroelemzője úgy véli, hogy a legújabb, 7 százalékos éves inflációt tükröző adat kicsit magas lett; ő 6,7 százalékra számított; a jegybank 6,6 százalékot prognosztizált. Az elemző alacsonyabb élelmiszerárakkal számolt, azonban a feldolgozatlan élelmiszerek ára brutálisan növekedett; főleg a krumpli és a rizs drágult nagyon. Emellett a margarin és az étolaj árfolyama is jócskán feljebb vándorolt, igaz a drágulás mértéke alacsonyabb volt, mint az előző hónapokban; a májusi élelmiszerár nem mutat további gyorsulást az áprilisihoz képest.
Ugyancsak növelte az inflációt, hogy az energiaárak az eddigi gyakorlattól eltérően még májusban is emelkedtek, ezen belül a koksz, a szén és a tüzifa jegyzése emelkedett. Az elemző szerint inflációs kockázatot jelez, hogy az alacsony kereslet ellenére is növekedtek az árak a piaci szolgáltatások szegmensében. Ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek árai beálltak.
A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint a konszenzust felülmúló ütemű pénzromlás az élelmiszerek és energiahordozók terén tapasztalt vártnál nagyobb mértékű dráguláshoz köthető.
Előre aggódhatunk az augusztusi adatok miatt, hiszen a pénzromlás legnagyobb felhajtóerejének számító energia- és élelmiszerárak emelkedése nem állt meg; a szakember júniusban 6 százalékos távhőár-, júliusban pedig 10 százalékos gázár-emelést vár, amely nyilvánvalóan lehúzza majd az augusztusi inflációs kosarat, annak ellenére, hogy egyes bázishatások addigra semlegessé válnak. A húsárak most megindult emelkedést, valamint a pékek nemrég bejelentett emelési szándéka csak tovább növelheti a pénzromlás mértékét. Suppan Gergely szerint augusztusra talán elérhetjük a májusra prognosztizált 6,7 százalékos inflációs szintet.
A forint májusi erősödése sem volt elegendő arra, hogy ellensúlyozza a globális szinten is érzékelhető áremelkedéseket, a dezinflációs folyamat pedig megtorpant - vélekedik Suppan, aki a következő két hónapra vonatkozóan felfelé módosította az inflációs előrejelzését, a drágulás mértékét a 6,8-7 százalékos sávban várja, míg az év végére 5,9 százalékos pénzromlást vár.
A Takarékbank szakembere szerint egyúttal az is kérdésessé válik, hogy elérhető-e a 2010-re kitűzött inflációs cél, ha - kalkulációja alapján - a most nyilvánosságra hozott adatok arra utalnak, 2009 decemberében még éves szinten 4 százalékos adatot vár.
Németh nyáron 6,8 százalékos pénzromlási ütemet vár, azonban ez az érték augusztusra visszamegy 7 százalék körüli értékre a gázáremelés miatt, majd év végére 6 százalékra csökken. Éves átlagban viszont 6,5-6,6 százalékos inflációval érdemes számolni, állítja Németh Dávid. Az elemző szerint a jegybank júniusban valószínűleg nem emel az irányadó kamaton – bár szigorú kommentek lesznek -, azonban rövidtávon elképzelhetőnek tart egy 25 bázispontos emelést, habár a béradatok és a szezonálisan kiigazított májusi inflációs adatok ezt nem indokolják.
Suppan felhívta a figyelmet arra, hogy a ma nyilvánosságra hozott inflációs adat nem feltétlenül jelent júniusi kamatemelést, hiszen a jegybank az elmúlt hónapok során sokat javított a hitelén azzal, hogy a kamatemelések révén azt kommunikálta: elsőrendű céljának tekinti az inflációs céltartást. Ennek ellenére az Európai Központi Bank (ECB) elnökének múlt heti megjegyzése, miszerint az eurózóna jegybankja júniusban kamatot emelhet, tovább növeli az MNB héjáinak mozgásterét.
Suppan szerint azonban hosszú távon a kamatemelések nem garantálhatják az inflációs elleni küzdelem sikerét, azokhoz strukturális reformokra lenne szükség; a szakember a cseh és a szlovák gazdaságot hozta fel példának, ahol az elmúlt évek reformjainak hatására a cseh és a szlovák korona 30 százalékot erősödött az euróval szemben. Suppan szerint a jelenleginél jóval erősebb forintra lenne szükség ahhoz, hogy az inflációs célokat tartani lehessen, ehhez azonban a gazdaság fundamentumai nem adottak.
