Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Hogyan értékeli a kisebbségi társasági részesedések értékesítésére meghirdetett keddi licit eredményét és hogyan alakul a folytatás?
- Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV) törvény kötelezi arra, hogy kísérelje meg a kisebbségi társasági tulajdonrészek értékesítését. Annak érdekében, hogy ezt gyorsan, olcsón, és transzparensen tegyük, példa nélküli módon árverést hirdettünk 30 kisebbségi tulajdonrész értékesítésére. Ezek zömmel törtszázaléknyi részvényhányadok voltak, pár ezer- vagy tízezer forintos kikiáltási árral.
A licit hatalmas versenyt hozott, így ezekért az üzletrészekért általában több millió forintot kaptunk. Bár nem minden tulajdonrész kelt el, de volt olyan is, mely a kikiáltási ár ezerszeresén cserélt gazdát. A keddi tapasztalatokat még alaposan elemezni kell, de szinte biztos, hogy a jövőben is alkalmazni fogjuk ezt az értékesítési formát.
- Csaknem fél éve működik már a három jogutód cégből létrehozott MNV Zrt. Hogyan sikerült az integráció?
- A vártnál jobban és gyorsabban sikerült menet közben átalakítani a szervezeteket - hiszen a munka egyetlen napra sem állhatott le -, miközben nagyjából egyharmaddal csökkent a létszám. S néhány komoly ügyben már jelentős haladást is sikerült elérnünk.
- Melyek ezek?
- Az igazán jelentős eredmények még kevésbé látszanak kívülről, néhány viszont már igen. Ezek közé sorolnám a Fradi-pálya értékesítését, hisz itt több sikertelen kör után szinte három hét alatt egy érvényes, minden korábbinál magasabb árat tartalmazó eredményes eljárást tudtunk befejezni. A sikerek közé kell sorolni egy közel 20 éve rendezetlen kérdés, a pártingatlanok ügyének lezárását is. A napokban írjuk alá az erről szóló szerződéseket a parlamenti pártokkal, ami átláthatóbb, tisztább helyzetet teremt mindenki számára.
További látványos eredmény lesz, amikor a közeljövőben elkezdődik az új ingatlanbérleti szerződések megkötése a költségvetési intézményekkel, ami már középtávon is egy racionálisabb, olcsóbb ingatlangazdálkodáshoz vezet. Emellett elkezdődött egy valódi tulajdonosi szemlélet kialakítása azoknál a cégeknél, amelyek a korábbi tulajdonosoktól, költségvetési szervektől az MNV Zrt-hez kerültek.
Nagyon fontosnak tartom a Földalap integrálását az MNV Zrt-be. Sokan attól tartottak, ez nem lesz sikeres. Azt gondolom, az elmúlt időszak bebizonyította, ez az integráció lehetséges, és világos előnyei vannak annak, hogy a korábban több vagyonkezelőhöz, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, a KVI-hez, az ÁPV-hez tartozó területek most egy kézben vannak. Például az erdőgazdaságok és az állami erdők esetében egy kézbe került a földterület és az azon gazdálkodó szervezet tulajdonosi jogainak gyakorlása, ma már a Vagyontanács határozza meg az egységes tulajdonosi elvárásokat.
- A szervezetépítés kapcsán arra is kíváncsi lennék, mit szól ahhoz, hogy Benedek Fülöppel, az egyik vezérigazgató-helyettesével szemben ügyészségi vizsgálat indult?
- Benedek Fülöp neve a korábbi beosztásából adódóan szerepel egy ügyészségi vizsgálatban. Az MNV, mint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogutóda megadta az ügyészségnek a kért információkat. Bízom abban, hogy a nyomozás minél előbb kedvező eredménnyel zárul le.
- Egységes vagyonkezelésről beszél, miközben ez az egység bizonyos esetekben megbomlik. Célszerű az, hogy bizonyos vagyonelemek fölött például a közlekedési tárca gyakorolja a tulajdonosi jogokat?
- Meggyőződésem, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb, legjelentősebb változást hozó jogszabálya a vagyontörvény, kevés területen sikerült hasonló mélységű változást elérni. Ugyanakkor nem lehet az elmúlt 20 évben kialakult működési mechanizmusokat, magatartásmódokat egyik napról a másikra megváltoztatni. Így bár a vagyontörvény célja és vezérelve az egységes állami vagyonkezelés, azt nem lehet egy tollvonással megteremteni.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tulajdonosi jogkörébe került gazdasági társaságok mind tevékenységükben, mind pedig működésük jellegében nagyon különbözőek. Vannak olyanok, ahol már letisztult, elkülönült az állam tulajdonosi, szabályozói, és megrendelői szerepe; ezek a szervezetek valódi piaci vállalkozásként működnek. Más esetekben a letisztulás még nem ment végbe, az ilyen esetekben hosszabb átmeneti időre célszerű berendezkedni. Ezért döntött úgy a közlemúltban a Vagyontanács, hogy azokat az állami tulajdonú cégeket, amelyek bevételének több mint 70 százaléka egy költségvetési forrásból származik, vagyonkezelésbe adja annak a költségvetési szervnek, amelyik ezt a forrást adja.
Néhány tucat gazdasági társaságról van szó ebben a körben, mint például a hadiipiari cégek, a Nemzeti Színház Zrt. vagy a Váti Kht. - mintegy negyven cégről van szó. Azonban a Vagyontörvény ezekre a cégekre is vonatkozik; a minisztériumok nem kontroll nélkül, hanem az MNV-vel kötött megállapodás alapján gyakorolhatják a tulajdonosi jogok jelentős részét. Az átmeneti időszakban el kell végezni a már említett szereptisztítási feladatokat, ezt követően a vagyonkezelési szerződésekre nem lesz szükség.
- Hol tart a beígért vagyonkataszter elkészítése?
- Év végéig kell az egységes, a vagyon értékét is tartalmazó vagyonkataszternek elkészülnie. Egy közbeszerzést követően már szakértők tucatjai dolgoznak azon, hogy ez határidőre megszülessen. Ez részben informatikai, számviteli munkát takar, de miután a különböző nyilvántartások között jelentős különbözőségek vannak, adatok tíz-százezreit is egyeztetni kell. Ez hatalmas munka.
- A sikeres tranzakciók között említette a Fradi-pálya értékesítését. Másról szinte nem is lehetett hallani. Milyen további privatizációs és bevételi terveik vannak?
- A bevétel meghatározó része nem a jelentős értékesítésekből származik. Az idei bevételünk egyébként már megközelíti a tízmilliárd forintot, s ebből csak 3,5 milliárd forint volt a Fradi-pálya után befolyt összeg. A termőföld hasznosításból 10 milliárd forint bevételre kell szert tennünk, hiszen a zajló életjáradék programnak ez a fedezete. Az előbbihez hasonlóan szintén törvényi kényszer számunkra a már említett kisebbségi társasági tulajdonrészek értékesítése. Ebből éves szinten milliárdos nagyságrendű bevétel várható. Mindezek mellett folyamatosan felülvizsgáljuk, hogy a társasági portfolióban szereplő cégek közül melyek azok, amelyeket üzleti szempontok alapján érdemes értékesíteni. A harmadik jelentős tétel az ingatlanok értékesítéséből folyik be. A költségvetési törvény szerint ebből 30 milliárd forintot kell előteremtenünk.
- De a törvény még azzal számolt, hogy a kormányzati negyed felépülése miatt felszabaduló ingatlanok értékesítésével ez előteremthető. E nélkül is?
- Valóban így van, de az ingatlanhasználat felülvizsgálata alapján nem zárom ki, hogy ez a bevétel elérhető lesz.
- Sikerült már ebből valamit lefaragni?
- Igen, például nemrég értékesítettük Budapesten a Bolyai Főiskola épületét, hatmilliárd forintért. De talán nem is ez a legfontosabb az ingatlanokkal kapcsolatban az idén, hanem az, hogy létrehozzuk azt az ingatlanalapot, amelyik részt vesz majd az Új Tulajdonosi Programban (ÚTP), s amelyben tulajdont szerezhetnek a polgárok. Ezért több tízmilliárd forint értékű ingatlant nem fogunk értékesíteni, hanem betesszük ebbe az alapba. Arról még nincs döntés, hogy milyen ingatlanok kerülnek ide, de arra törekszünk, hogy egy olyan portfoliót állítsunk össze, amelyből a tulajdonosok rövid, közép és hosszú távon tisztességes jövedelemre tehessenek szert.
A másik jelentős változás pedig, hogy elkezdjük racionalizálni a költségvetési szervek elhelyezését, aminek következtében ingatlanok szabadulnak fel, amiket értékesíteni lehet. A befolyó összeg, vagy annak egy része a meglévő ingatlanokra lesz fordítható.
- Az Új Tulajdonosi Program része lesz az ÁAK is, aminek a tulajdonhányadát az elsők között tervezik értékesíteni. Mennyire tőzsdeképes ez a cég?
- Jó esély van arra, hogy az ÁAK a jövő év elején bevezethető legyen a tőzsdére. Az Új Tulajdonosi Programtól függetlenül már jó ideje zajlik egy ezzel kapcsolatos előkészítő munka az ÁAK-n belül. Az államnak szinte csak annyi a teendője, hogy megkösse az ÁAK-val azt a hosszú távú autópálya üzemeltetési, fenntartási szerződést, amely aztán a fő bevételi forrását is jelenti. A szerződésben foglaltak jelentősen befolyásolják majd az ÁAK értékét.
- Ön az említett két lehetőség közül melyikbe szállna be?
- Biztos, hogy mindkettőből vásárolnék, ha ezt az összeférhetetlenségi szabályok nem tiltanák.
- Időről időre felmerül a Volán-társaságok privatizációja. Hol tart ennek előkészítése?
- Létrejött egy munkacsoport a közúti személyszállításban érintett négy állami szereplő - vagyis a pénzügyi-, a közlekedési tárca, a Miniszterelnöki Hivatal és az MNV részvételével. Ennek az a feladata, hogy javaslatokat készítsen egy fenntartható közúti személyszállítási rendszer létrehozására. Ma ugyanis sokan elégedetlenek a szolgáltatással, miközben a tevékenység 20 milliárdos nagyságrendben fedezethiányos. Ez nem működhet így hosszú távon. Tehát nem a tulajdonosi kérdés az elsődleges, hanem a szolgáltatás és a finanszírozás rendbetétele.
- És mi lesz a sláger témának tekinthető lóversenyzés privatizációjával?
- A Lovi üzemeltetésében részt vevő két állami cég nagyon komoly veszteséget termel, s évente mintegy egymilliárd forintot költünk az adófizetők pénzéből arra, hogy ezt a hobbit fent lehessen tartani. A lóversenyzést tehát ma nem azok finanszírozzák, akik a hasznait szedik. Sok kísérlet volt már arra, hogy közpénz nélkül vagy a mainál lényegesen kevesebb közpénzből próbáljuk meg fenntartani ezt a tevékenységet, de ezek nem voltak sikeresek. Most tehát egy olyan új megoldást keresünk, amely a magyarországi lóversenyzés és az arra való fogadás lehetőségének megtartása mellett mindennek finanszírozását üzleti alapra helyezi. Az összes részszempont mérlegelésével nyár közepéig eljutunk odáig, hogy megjelentethessünk egy új pályázati kiírást.
