A Napi Gazdaság írása
Egyelőre azonban csak a foglaltsági adatok javulásának örülhet a szakma, a rentabilitáshoz a szállodai áraknak is emelkedniük kellene.
- Az elmúlt időszak rendre romló adataihoz képest a legújabb statisztikák arról tanúskodnak, hogy nő a Magyarországra látogatók száma. Minek tudható ez be?
- Az elmúlt év őszén valóban stratégiai fordulat következett be. Bajnai Gordon önkormányzati miniszter ugyanis úgy biztosított félmilliárd forintos többlettámogatást a turisztikai szakma számára, hogy feltételeket is szabott: hasonló mértékű támogatásra csak akkor számíthatunk az idén is, ha a téli szezonban legalább 300 ezerrel tudjuk növelni a vendéglétszámot. A feladatot teljesítettük.
- Pusztán az érdekeltség ilyen csodákra képes?
- Nem egészen. Az elmúlt években a Magyar Turizmus Zrt. minőségi változáson ment át. Ma már a rosszakaróink sem mondhatják ránk, hogy csak egy kormányzati háttérintézmény vagyunk. Kerestük és meg is találtuk a partnerséget az idegenforgalmi szakma szereplőivel, közösen gondolkodunk, a terveink megvalósítását a szakma is támogatja. És ez a pénzügyi oldalra is igaz. Egyre komolyabb mértékben tudunk vállalkozói pénzeket is bevonni a programjainkba.
- Le lehet ezt fordítani a számok nyelvére?
- A büdzsénk a plusztámogatással 5,5 milliárd forint. Ehhez adódik a menedzsment által allokált további bevételek, amelyek például a turisztikai kiállítások részvételi díjából, kampányhirdetéseink társhirdetőitől származnak. Ezek a "saját bevételek" az idén több mint félmilliárd forinttal növelik majd a marketingcélokra elkölthető keretet. Nem szabad megfeledkezni emellett arról, hogy számos állami szervezettel, minisztériummal stratégiai együttműködést tudtunk kialakítani. Így jöhetett létre például a Nemzeti Kulturális Alap és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös feladatvállalásával az a 400 millió forintos pályázati alap, amelyből kulturális nagyrendezvények marketingjét lehet támogatni. Szoros a kapcsolatunk az ITDH-val is: a most záródó kínai magyar kulturális és gazdasági év rendezvényein ahol csak tudtunk, megjelentünk a turisztikai eseményeket, fejlesztéseket propagáló programokkal, kiadványokkal.
- A kérdés csak az, hogy mennyire tudnak átütőek lenni ezek a rendezvények.
- Látható, hogy az utazási szokások, sőt maga az utazóközönség is megváltozott. Épp ezért kezdtünk bele a közelmúltban a magyarországi turisztikai országkép módosítását célzó kampányba. A hagyományos hirdetési módok közül például - követve az utazási szokások változását - a mi reklámfókuszunk is az internet, az utazási és foglalási tartalmakat, információkat nyújtó site-ok lettek. Olyan képet kell alkotnunk magunkról, amely az első pillanatban elnyeri az utazni vágyó tetszését, mert ma azt, hogy hova is utazik valaki, sokszor épp az adott pillanat dönti el. Lényegében last minute módon szerveződnek az utak, ezért kell nagyon impulzívnak lennie a megszólító kampányoknak. Nem mindegy az sem, hol, milyen környezetben találkozik a potenciális utazó a hirdetésünkkel. Korábban több városban, így Madridban és Párizsban már bevált a közlekedési eszközökön történő hirdetés, napjainkban Rómában és Milánóban folyik hasonló kampányunk a villamosokon.
- A teljes országot bemutató kampányok helyett talán a turisztikai szakma vállalkozásainak is könnyebb egy-egy célzott kampányhoz kapcsolódniuk...
- Ezt érezzük mi is. A Budapest Winter Invasion pontos adatai körülbelül két hét múlva állnak majd rendelkezésünkre, de már most elmondható, hogy a tervezettnél is jobb eredményekkel zárják a résztvevők a programot. Partnereink már most jelezték, hogy - annak ellenére, hogy egy-egy kampány viszonylag hamar kimerül - ezt a rendezvényt még a jövő télen is meg szeretnék hirdetni. Ami a Légügyi Marketing Alapot illeti, Budapest, a sármelléki Fly Balaton, sőt a szervezés jelenlegi fokán a debreceni repülőtér is azt igazolja, hogy van létjogosultsága, a helyi vállalkozások láthatóan értik és értékelik a szándékot.
- Az eddig felfestett kép nagyon virágos, a szakmai oldalról ugyanakkor még mindig több a panasz. Miért?
- A foglaltsági adatok kedvező változása egy dolog, de látni kell, hogy a rentabilitáshoz a szállodai átlagárak növekedésére is szükség lenne. Ismeretes, hogy a szállodai szolgáltatások esetében a kormányzat továbbra sem támogatja a kedvezményes áfakulcs bevezetését, ez pedig versenyhátrányt jelent a magyar szállodai szakmának. Ha több pénz maradna a szolgáltatóknál, könnyebben tudnák fejleszteni, felújítani a szállodákat, képzéssel, tréningekkel növelhetnék a szolgáltatások színvonalát. Egy másik probléma: szemben számos más ország gyakorlatával, az idegenforgalmi adóbevételek esetében az önkormányzatok nincsenek arra kötelezve, hogy az így befolyt összegeket turisztikai fejlesztésekre vagy turisztikai marketingre fordítsák. Ahogy most látjuk, a tervezett turizmustörvény sem jelent majd változást e téren.
