A Napi Gazdaság cikke
A Fővárosi Bíróság szerint megilleti az adózókat az áfalevonás joga visszamenőleg akkor is, ha a tevékenységet korábban kezdte, mint hogy bejelentkezett volna az adóhatósághoz. Kérdés, hogy ez mennyiben vihető át a már lezárt ügyek esetében.
Megilleti-e a vállalkozást az áfalevonás joga, ha tevékenységét hamarabb kezdte meg Magyarországon, mint hogy bejelentkezett volna az adóhatósághoz? Ezt a kérdést tisztázta a Fővárosi Bíróság egy tegnap született ítéletében. A döntés értelmében igen - derül ki a KPMG lapunkhoz eljuttatott közleményéből.
Az áfalevonás jogát már az idén januártól engedélyezte az adózás rendjéről szóló törvény, ha az adózó már a bejelentkezés előtt megkezdte tevékenységét Magyarországon. Ez a helyzet egyébként nagyon leegyszerűsítve kétféleképpen állhat elő. Egyrészt jogbizonytalansági tényezők miatt előfordulhat, hogy az adózó csak utólag döbben rá: külföldi adóalanyként nem végezheti az adott tevékenységet, például oktatást. A másik eset technikai: a perben részt vevő finn Mecanova OY fémlemezeket gyárt Magyarországon, és a tevékenységét pár nappal a bejelentkezés előtt el kellett kezdenie, mert a szó szoros értelmében már folyt az acél.
A kétféle csúszás korábban azt jelentette, hogy a köztes időszakra nem vonhatott le áfát, januártól azonban ezt a problémát rendezte az adózás rendjéről szóló törvény, vagyis a közösségi jogszabályokkal összhangban megengedte a levonást. Ez azt jelenti, hogy a jövőben ez a kérdés nem képezi majd vita tárgyát.
Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a folyamatban lévő és a már lezárt ügyekről sem. A folyamatban lévők esetében viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen az adóhatóságnak figyelembe kell venni visszamenőleg a jogszabály-értelmezést, vagyis ebben a kérdésben nem tehet megállapítást. (Persze csak abban az esetben, ha az APEH nem akarja az Ítélőtábla elé vinni az ügyet, hanem elfogadja a Fővárosi Bíróság ítéletét.)
A már lezárt ügyekkel egy kicsit nehezebb a helyzet - mondta Földes Balázs, a KPMG szenior menedzsere. A legegyszerűbbnek az a megoldás kínálkozik, ha az adózó ismételt ellenőrzést kér az adóhatóságtól az érintett időszakot illetően. Ideális esetben az adóhatóság ezt meg is teszi, így a korábban szabálytalanul visszatartott áfa összege visszajár. Az adózó emellett az akkori adóhatósági határozatban megállapított és megfizetett mulasztási bírságot is visszakövetelheti.
Kérdés persze, hogy mit lép erre az APEH. Elképzelhető ugyanis, hogy saját maga nem kívánja ismét megnyitni a kérdéses időszakot, hanem úgynevezett független fél állásfoglalását követeli meg. A független fél lehet a hatóság felettes szerve, jelesül a Pénzügyminisztérium, vagy lehet a bíróság is. Utóbbi sajnos újabb hosszadalmas és költséges procedúrát jelentene - mondta Földes Balázs.
Lapunk megkeresésére az adóhatóság lapzártánkig nem kívánta kommentálni az esetet.
