A Napi Gazdaság cikke
A liberális párt nem rejtegeti tovább 2009-es adóterveit: egy pénteki fórumon nagyjában-egészében nyilvánosságra hozták javaslataikat. E szerint lényegében lemondtak az egykulcsos jövedelemadóról, helyette egy, a középső kulcsot hangsúlyozó háromkulcsos rendszert tartanának megfelelőnek. Így egy jelképes nulla kulcs mellett - ez évi ötszázezer forint jövedelemig tartana és szigorúan elválna a minimálbértől - a lakosság jelentős része húszszázalékos jövedelemadót fizetne. A tervek szerint 2,5 millió forintnál lépne be a harmadik, harmincszázalékos kulcs. Így a munkavállalók túlnyomó többsége, hatvan-hetven százaléka egy kulcs szerint adózna.
A húsz százalék megjelenne a társasági adóban is, miután a mostani 16 százalékba beolvasztanák a négyszázalékos különadót. Emellett azonban a kedvezmények jó részét - tulajdonképpen a beruházásösztönző kedvezmény kivételével mindet - megszüntetnék. Vagyis az egyik ötletgazda, Csillag István szavaival élve: inkább a különadó alapja után lehetne beszedni a társasági adót, így az iparűzési adót is meg lehetne szüntetni. A befolyt bevételből pedig valamennyit vissza kellene osztani az önkormányzatoknak - hangsúlyozta a volt közlekedési miniszter. Ha a különadó alapján számítanák a társasági adót, az a tavalyi adatok alapján hozzávetőleg 900 milliárd forint bevételt jelentene. Ehhez képest tavaly különadóból 179 milliárd, társasági adóból 504 milliárd, iparűzési adóból pedig 380 milliárd forint körüli összeg jött be, azaz összességében csökkenhet az adóterhelés.
A társasági adó rendszerére amúgy is ráférne egy tavaszi nagytakarítás, hiszen a több mint hetven adóalapot korrigáló tétel és a számos adót csökkentő kedvezmény átláthatatlanná, így tervezhetetlenné teszi a rendszert. Arról nem is szólva, hogy a 16 százalékos kulcs messze nem 16 százalék. Az elmúlt években nagyságrendileg 3400-3500 milliárd forint adózás előtti eredményt produkáltak a vállalkozások, a ténylegesen megfizetett adó ezzel szemben 360-370 milliárd forintot tett ki, vagyis nem sokkal haladta meg a tíz százalékot - hívta fel a figyelmet Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
A húszszázalékos rendszer harmadik eleme az áfa lenne, vagyis a liberálisok szerint nem lenne szabad emelni az áfakulcson - bármennyire jó ötletnek tartotta is ezt a gazdasági és versenyképességi kerekasztal (GVK). Annak idején hiba volt a csökkentés, ezen azonban már nem lehet segíteni, és nem szabad hozzányúlni a kulcsokhoz - mondta lapunk kérdésére Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. Az áfakulcs emelése komoly inflációnövelő hatású lenne, ráadásul nemzetközi összevetésben Magyarországon az egyik legnagyobb arányú a fogyasztást terhelő adók mértéke. Információink szerint az áfát a szocialisták sem emelnék jövőre.
A GVK másik ötletét is lesöpörnék: ez a tb-járulékok kérdése. A nyolc-tíz százalékpontos csökkentési javaslattal szemben jövőre legfeljebb két-három százalékponttal lehet csökkenteni a kulcsot - mondta Horn, aki szerint az egészségügyi rendszer átalakítása közepette a tb-kasszát nem lehet egy plusz kockázati tényezővel terhelni. A politikus szerint a koalícióban a legnagyobb vitát az jelenti, hogy mennyi is az annyi, vagyis a 2009-es tervekre 300 vagy 600 milliárd forint szabadítható-e fel.
