A NAPI gazdaság cikke
Mintegy 21 ezer van felszámolás és 13 ezer végelszámolás alatt – derül ki a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) adataiból.
(Valójában az ötszázezer vállalkozás kevesebb mint kétharmada működik, a többi úgynevezett alvó vagy fantom cég.) A cégalapítás szabályainak többszöri enyhítése miatt nem is várható, hogy a közeljövőben csökkenne a számuk. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló hatályos törvény egyértelműen a felszámolásnak kedvez, a fizetési nehézségekkel küzdő cégek és hitelezőik a gyorsabb és egyszerűbb megoldásként a felszámolást választják, mintsem a csődeljárást, ahol meg kellene egyezniük a tartozások rendezéséről és kísérletet tenni a társaság talpra állítására.
Gyanúsan sok az autófeltörés
A felszámolások több mint háromnegyede kiürült, vagyontalan cégekkel szemben indul, többségük esetében hiányosak a tevékenységüket dokumentáló papírok és a cégvezető sem kerül elő. Magyarország a cégpapírok eltűnésében is rekorder lehetne, hiszen a cégvezetők azok hiányát leggyakrabban az irodájuk és autójuk feltörésével vagy csőtöréssel indokolják – állapítja meg Erdős Károly,a FOE főtitkára. A felszámolásoknál a hitelezői megtérülés jelenleg mindössze 1-2 százalékos, ha nem számítjuk bele a zálogjogosultak követeléseit.
A felszámolási eljárás során – amelyet az adós cég, a hitelező, a végelszámoló vagy a cégbíróság kezdeményezhet – a cég vagyonelemeinek értékesítésével próbálja a bíróság által kijelölt felszámoló a hitelezők igényeit kielégíteni. A felszámoló díja az értékesített vagyon 5 százaléka lehet, amelyből egy százalékot a felszámolók díjkiegészítési alapjába kell befizetni. Az egyszerűsített eljárás díja 300 ezer forint; teljesen vagyontalan cég esetén a felszámoló a díjkiegészítési alapból kap 100 ezer forintot. (A díjkiegészítési alap rendezése is évek óta elhúzódó ügy, hiszen több a kifizetés, mint a felszámolásból eredő egyszázalékos befizetés, így ennek feltöltése az államnak évi 400–500 millió forintba kerül.)
Egyre kevesebb a felszámolócég
Felszámoló az a gazdasági társaság lehet, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. Ide bekerülni a pénzügyminiszter által kiírt nyilvános pályázat keretében lehet – azaz lehetne. Az erről szóló kormányrendelet szerint „a bíróságok jelzése alapján szükséges időpontban” írja ki a miniszter a pályázatot, ami a jelek szerint az első, 1992-es pályázat óta egyszer sem jött el. Így a felszámolók névjegyzékébe elméletileg be nem, csak abból kikerülni lehet. A listáról akkor törölnek egy céget, ha nem teljesíti a működési feltételeket, illetve ha azt a FOE, az illetékes bíróság elnöke vagy maga a cég kezdeményezi. Jelenleg 113 cég szerepel a névjegyzékben. A közelmúltban két céget töröltek a FOE kezdeményezésére: a Xemex Kft.-t (etikai vétségek, köztük a hitelezők késedelmes kifizetése miatt) és az Ipolyholding Kft.-t (vagyonkimentéssel kapcsolatos büntető eljárás miatt).
Bővíteni kell az alkalmazottak számát 2010-től
A kilencvenes évek elején még mintegy háromszáz cég vagy magánszemély foglalkozott felszámolással – akkor ennek nem volt semmilyen speciális feltétele. A szabályokat először 1993-ban, majd 2006-ban szigorították: a felszámolók most kizárólag kft. és rt. formában működhetnek; felszámolással és vagyonrendezéssel foglalkozhatnak; jegyzett tőkéjük legalább 50 millió forint kell, hogy legyen, vagy rendelkezniük kell a kártérítési kötelezettségek fedezetére ilyen értékű biztosítással, illetve bankgaranciával, vagy a jegyzett tőkéjük és biztosítékaik összege együtt el kell, hogy érje az 50 millió forintot. További feltétel, hogy foglalkoztatniuk kell legalább két-két közgazdászt és jogászt, valamint egy könyvvizsgálót, 2010-től pedig már kötelező lesz alkalmazni két felszámolási és vagyonfelügyeleti szakértői képzettséggel rendelkező munkatársat is. (Ilyen képzés 2003-ban indult el a Corvinus Egyetemen.)
