A héten elfogadja a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kvázi igazgatósága - a cég szervezeti szabályzatát, továbbá lezárul az ügyvezetői posztokra kiírt pályázatok elbírálása, illetve a szerződéskötések a leendő ügyvezető igazgatókkal. A húszfős felső vezetés nem csupán az elődszervezetektől - vagyis az ÁPV Zrt.-től, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól, illetve a Nemzeti Földalap kezelőjétől - érkezik, hanem a versenyszférából is, dacára annak, hogy információink szerint a nemzeti vagyonkezelő vezetői bérei a piaci sáv alján helyezkednek el. A jogilag már létező cég január elsejével teljes gőzzel megkezdi működését, a tervek szerint 400 munkatárssal, így az elődszervezeteknél alkalmazott 600 főből minden harmadik embert elküldenek.
Az elképzelések szerint a MNV Zrt. már jövőre elindítja a minisztériumi ingatlanok értékesítését, annak ellenére, hogy a még csak papíron létező kormányzati negyedet csak 2010-ben veheti birtokba a kormányzati apparátus. A parlament előtt fekvő 2008-as költségvetési törvény már jövőre 30 milliárd forintos bevétellel számol ebből a forrásból, miközben a tárcák által jelenleg használt épületek értékét 101 milliárd forintra becsülik. Döntés még nem született a kérdésben, de információink szerint elképzelhető, hogy a minisztériumok és költségvetési szervek által használt épületek egy részét ingatlanalapokba szervezik és az alapot értékesítik. Jövő évtől a minisztériumok bérleti díjat fizetnek a MNV Zrt.-nek az általuk használt ingatlanokért, függetlenül azok esetleges értékesítésétől. Más elképzelések szerint szóba jöhet az épületek egyenkénti értékesítése, ám azokat bérleti díj fejében a tárcák tovább használnák mindaddig, amíg be nem költöznek az új kormányzati negyedbe.
