A felmérés szerint a szakértők körében azok vannak többségben, akik szerint 7,75 százalék marad a jegybanki alapkamat, erre ugyanis 18 elemző számít, miközben 10-en újabb 25 bázispontos lazításra tippelnek.
Több elemző ugyanakkor alig 50 százaléknál többre tette saját előrejelzése valószínűségét és jelentős piaci bizonytalanságra utal az is, hogy a devizapiacon végzett másik felmérés ellenkező eredményre jutott. Tizennégy kereskedő közül csak öten gondolták, hogy változatlan marad hétfőn az alapkamat, kilencen viszont újabb kamatvágást valószínűsítettek.
Egyes elemzők szerint a bizonytalanság oka részben az, hogy a júniusi első kamatcsökkentés egy olyan májusi MT-közleményt követett, amely még a privát szektor bruttó béreinek gyors növekedéséből származó inflációs kockázatokat hangsúlyozta. Sok elemző szerint azonban sem a legutóbbi adatok, sem az MNB kommentárjai nem adtak egyértelmű jeleket az alapkamat rövidtávú alakulását tekintve. Egyes szakértők szerint a béradatok fontossága csökkent, mert a monetáris tanács arra a véleményre hajlik, hogy a bérkiáramlást jelentős arányban a gazdaság kifehéredése okozza, mások szerint azonban az adatok még mindig adhatnak okot aggodalomra.
Az elemzők szerint az nem kérdés, tovább csökkenti-e a kamatokat az MNB (az év végi szint 7 százalék lehet), a lazítás sebessége és ütemezése azonban igen. Az elemzői konszenzus szerint júliusban alig süllyed tovább az infláció, az áremelkedés 8,4 százalékos lesz. Az év végére 5,3, a jövő év végére 3,4 százalékos árdinamikát vetít előre a konszenzus, 2009-ben pedig az átlagos infláció az MNB 3 százalékos középtávú céljával egyező szinten landolhat.
