Az egynapos sebészeti ellátás kormányzati preferálásának következtében a kórházak jelentős kockázatnak tehetik ki a betegeket. Eddig az okozott problémát, hogy sokakat indokolatlanul tartottak bent, mert a fekvőbeteg-ellátásért jóval több pénzt kaptak. Az egynapos beavatkozások népszerűsítése és kiemelt finanszírozása miatt pedig elképzelhető, hogy az intézmények olykor azokat a betegeket is ebben az ellátási formában részesítik, akiknél ez fokozott kockázattal jár.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kollégiumának elnöke szerint a finanszírozási kényszerpálya könnyen tévutakra terelheti az intézményeket. Dux László lapunknak úgy nyilatkozott, reális a veszélye annak, hogy az orvos – miközben igyekszik megfelelni a több irányból érkező elvárásoknak – nem veszi kellőképpen figyelembe a beteg valós érdekeit. A MOK illetékese úgy véli: egyfajta felelősségáthárításról is szó lehet bizonyos esetekben, hiszen az esetleges szövődmények kapcsán felmerülő problémák megítélése eltér a hagyományos műtéti beavatkozásétól, amelynél a kórházban tartózkodás teljes időtartamára kiterjed a felelősségvállalás.
Dux László tapasztalatai szerint amióta kórházi napidíjat kell fizetni, érzékelhetően megnőtt azon betegek száma, akik – idő előtt – saját felelősségükre hazamennek. A szakmai kollégium vezetője szerint egyre sürgetőbbé vált a gyógykezelésről való önkéntes lemondás rendszerének újragondolása. A nagyobb kockázattal a vidéki betegeknél kell számolni, hiszen az ő esetükben nehéz garantálni, hogy szövődmény esetén 30 percen belül kórházba jussanak – vélekedett.
A szaktárcánál nem tartanak attól, hogy meggondolatlanul javasolják egynapos beavatkozásra azokat, akiknél ez kockázatos lehet. A minisztérium sajtóosztályán kijelentették: az egynapos sebészeti eljárások alkalmazásának szigorú szakmai előírásai vannak, amelyet az orvosnak kötelező betartani. Az úgynevezett protokollban pedig fehéren feketén meghatározzák azokat a kórformákat, amelyek esetében ezt az eljárást alkalmazni lehet.
A szaktárca által nemrégiben meghirdetett pályázat is szigorú feltételekhez kötötte ezen ellátási formák alkalmazását, így eleve csak azok az intézmények nyerhettek finanszírozást a pályázaton, amelyek ezeknek az előírásoknak meg tudtak felelni. A minisztériumban emlékeztettek: a nemrég lezárult pályázatra 103 intézmény jelentkezett, s közülük csak 46 egynapos sebészeti ellátását támogatja az egészségbiztosító. Összesen évi 66 ezer beavatkozás elvégzését teszi lehetővé a mostani tender, melynek fedezete 3,3 milliárd forint. Amennyiben a nyertes intézmények nem tudnak megfelelő minőséget biztosítani az egynapos sebészethez, úgy elveszítik szerződéseiket – hívták fel a figyelmet a minisztériumban.
László Imre, a Szent Imre Kórház főigazgatója rámutatott: jelentős nemzetközi szakirodalom áll rendelkezésre a témában, Nyugat-Európában ez az ellátási forma igen nagy múltra tekint vissza. Többek között ennek alapján fogalmazták meg korábban a hazai alkalmazáshoz készített szakmai protokollt. Az egynapos sebészet tehát a szakemberek számára nem újdonság, csak az intézmények ellátási palettáját bővíti. A kórházvezető nem tartja valószínűnek, hogy a hagyományos műtéti eljárásoknál nagyobb arányban lesznek műhibaperek. Az viszont László Imre szerint is kérdéses, hogy az egynapos ellátásban részesülők közül milyen arányban térnek vissza a kórházba különböző szövődménnyel. Némi garanciát jelenthet, hogy ha az orvos kockázatosnak ítéli meg az egynapos beavatkozást, akkor sem járul hozzá a műtéthez, ha tudja: ezt az ellátási formát magasabb értéken finanszírozzák – tette hozzá.
