Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság cikke.
Megszűnne az ingyenes állami ingatlan a pártoknak, legalábbis ezzel a passzussal egészítené ki az országgyűlés előtt levő új állami vagyontörvényt két szocialista képviselő. A jelenlegi szabályozás szerint a parlamenti pártok helyi szervezetei irodákat kaphatnak a működésükhöz az országban, így fordulhat elő több kisvárosban, hogy ellenzéki és kormánypártok egy fedél alatt működnek. A javaslattevők a jövőben megszüntetnék az ingyenes ingatlanjuttatást, így a most használt ingatlanok után piaci szintű bérleti díjat kellene fizetniük a pártoknak. A szervezetek meg is vásárolhatnák az általuk használt ingatlanokat, értéküket 15 év alatt kellene kifizetniük – már ha az országgyűlés elfogadja a módosító javaslatot.
Ha egy ma parlamenten kívüli párt egy későbbi választáson bejutna, akkor a Magyar Fejlesztési Banktól kaphatna szintén 15 éves futamidejű hitelt harminc, összesen ötezer négyzetméternyi irodahelyiség megvételéhez.
Az új állami vagyontörvényhez érkezett 150 módosító javaslat többsége azzal a listával foglalkozik, amely a tartós állami tulajdonban maradó vagyonkört sorolja fel. A kormány által beterjesztett javaslat kivenné az állami tulajdoni körből a Szerencsejáték Zrt. 100 százalékos tulajdonrészét, a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Posta Zrt. állami részét pedig 75 százalék plusz egy szavazatra csökkentené.
A Szerencsejáték Zrt.-t viszont nem akarják kiengedni az állam kezéből a képviselők: prominens kormánypárti és ellenzéki honatyák egybehangzóan javasolják, hogy maradjon továbbra is 100 százalékos állami tulajdonban a szervezet. Hasonló a helyzet a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 százalékos részesedésével: a kormánnyal szemben mind a két oldalon akad olyan képviselő, aki szerint a 75 százalékban a munkavállalók által birtokolt cégben fent kell tartani az állami tulajdonrészt.
A Tokaj Kereskedőház állami tulajdonban tartását csak az ellenzéki képviselők szorgalmazzák, miként a Magyar Posta Zrt. 100 százalékának állami kézben tartását is. Megvan viszont az ellenzéki–kormánypárti összhang a tiszalöki és a kiskörei vízerőműveket üzemeltető Tiszavíz Kft. állami kézben tartásáról, amit Katona Kálmán MDF-es képviselő elsősorban turisztikai és ökológiai megfontolásokkal indokol (a két erőmű műtárgyai összefüggnek a Tisza-tó vízvédelmi rendszerével).
Várhatóan a jövő héten egyeztetnek ellenzéki és kormánypárti gazdaságpolitikusok az új állami vagyonkezelői törvény részleteiről – nyilatkozta lapunknak Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke. A politikus szerint a közhiedelemmel ellentétben nem a vagyontörvény azon melléklete a legfőbb kérdés, amely a tartós állami tulajdonban maradó vállalatokat sorolja fel. A listára feltehetőleg visszakerülő 4-6 cég csak gumicsont – mondta Podolák. A politikus szerint komolyabb akadályt jelenthet a vagyontörvény vitája előtt az egységes állami vagyonkezelő szervezetbe tagolódó Nemzeti Földalap (NFA) sorsa. Azt ugyanis az agrárminisztérium felügyelte, helyi ügyeit megyei testületek felügyelték, amelyek megszüntetése az agrárpolitikusok körében aggodalmat váltott ki – fogalmazott Podolák. A politikus szerint ha ebben a kérdésben sikerül megegyezni a koalíciós partnerrel – meghallgatva az ellenzéki javaslatokat –, akkor a törvényt még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament, ellenkező esetben ez őszre csúszik.
