Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság cikke
Az összes jel arra mutat, hogy minden korábbi várakozást felülmúl az infláció mértéke a következő hónapokban; a KSH már augusztusra is konszenzus feletti áremelkedésről számolt be, s úgy tűnik, a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében közölt – a megelőzőhöz képest már felfelé srófolt – prognózisa is „kevés” lesz, erre a jegybankelnök is célzott a monetáris tanács (MT) legutóbbi ülését követően. Az elemzői várakozások szerint a következő hónapokban robbanásszerűen emelkedik az infláció, szeptemberben egyes élelmiszerárak (hús, cukor) elszállnak, az áfaemelés már megjelent, sőt egyes esetekben jóval afölötti áremelési nyomás látszik, részben – októberben már teljesen – megjelenik az energiaár-emelés, emelkedik a tömegközlekedés tarifája, az év vége előtt a tavalyi áfacsökkentés előrehozása is kiesik (NAPI Gazdaság, 2006. szeptember 11., 1–2. oldal).
A Budapest Economics várakozásai szerint a következő hónapokban 2-2,5 százalékpontos növekedést eredményezhet az áfaemelés, illetve az energiaárak növekedése, s ebben még nincsenek benne a mindig bizonytalan élelmiszer- és üzemanyagárak. Egyes várakozások szerint a jövő évi drágulás 7 százalék körüli lehet, amelynek hozzávetőleg a feléért a regulált árak növekedése felel. Annak alapján, hogy szeptembertől „kiárazódik” a bázishatás, az év eleji ráta ennél vélhetően magasabb lesz. Mindezzel együtt nem valószínű – bár kizárni semmiképpen sem lehet –, hogy kialakulhat negatív reálkamat, mivel a kamatemelési várakozások stabilan felfelé csúsztak, a prognózisok most 8,25–8,50 százalékos első negyedév végi kamatszintet mutatnak. Az inflációs várakozások ugyanakkor bár magasak, de – alapvetően az üzemanyagáraknak köszönhetően – vélhetően nem érik el a 8 százalékot.
Nem valószínű, hogy kialakul negatív reálkamat – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank szakértője, aki januárban 10 és 20 százalék közötti gázáremelést vár – a jegybank az inflációs jelentésének legutóbbi felülvizsgálatában 22 százalékot prognosztizál. Az azonban könnyen lehet, hogy a kereskedelmi bankok betéti kamatai az infláció mértéke alá esnek, azaz a polgárok negatívnak élik meg a reálkamatot. Ekkor könnyen megindulhatnak a privát pénzek a részvény-, illetve kötvényalapok felé, a lakosság – bár változó a rugalmassága – 1-2 hónap után azért már mozgatja pénzeit.
