Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A borivó sztereotípiának némiképp ellentmondanak a GfK Hungária legutóbbi felméréséből származó piackutatási adatok. Eszerint a lakosság 41 százaléka soha nem fogyaszt bort, 29 százalék pedig ritkábban, mint kéthetente.
A háztartások valós fogyasztását mérő Háztartáspanel adatai, azt mutatják, hogy a magyar háztartások fele vásárol valamilyen gyakorisággal bort.
A lakosság borfogyasztásának növekedése folytatódik, a 2003-2004. évi időszakban mintegy négy százalékkal több bor fogyott el a háztartásokban, 2004-2005 viszonylatában ennek a növekedésnek az aránya már öt százalékra tehető.
Egy magyar háztartás 2004-ben éves szinten átlagosan 20,1 liter bort fogyasztott, az egy háztartás által átlagosan elfogyasztott mennyiség a tavaly 21,1 liter volt. A mennyiségi piac bővülése a forgalmazott érték növekedésével párosult. Míg az előző vizsgált időszakban az értékforgalom 9 százalékkal nőtt, addig a forgalmazott érték 2004-2005-ben mintegy tizedével volt több.
A fogyasztás növekedésével átrendeződés figyelhető meg mind a fogyasztott bortípusok, mind pedig az értékesítési csatornák mennyiségi piacrészében. A tavalyelőttihez képest mintegy három százalékponttal több száraz bor - ami az otthoni fogyasztás harmadát teszi ki - fogyott 2005-ben.
Emellett az édes borok kedveltsége változott pozitív irányban, a teljes mennyiségi forgalomból való részesedése mintegy egy százalékponttal emelkedett. E két típus a GfK adatai szerint a félédes borok piacrészének kárára tudott nőni: míg 2004-ben a teljes fogyasztói piac 54 százalékát uralták, addig 2005-ben piacrészük 50 százalékra csökkent. Mindezek ellenére továbbra is a félédes boroké a vezető szerep. A félszáraz borok népszerűsége állandó, hiszen továbbra is mintegy 9 százalékkal részesednek a teljes értékesített mennyiségből.
Bort a magyarok a diszkont boltokban vásárol leginkább, ezek az üzletek vezető pozíciójukat az elmúlt időszakban javítani tudták: míg mennyiségi értékesítésből 2004-ben 24 százalékkal részesedtek, addig ez az arány 2005-ben már 30 százalékos volt.
A hipermarketek szintén szignifikánsan, mintegy öt százalékponttal növelték piacrészüket a 2004. évben mért 20 százalékról 2005-ben 25 százalékra.
