Így is folytatódik azonban a diszkontok piaci részesedésének évi 1 százalékponttal való növekedése: 2005 július-2006 júniusban 15 százalék jutott rá - derül ki az ACNielsen felméréséből.
Különösen az élelmiszerek forgalmazásában erősítették pozíciójukat a diszkontok, és 17 százalékra növelték részesedésüket 2005 július-2006 júniusban, az előző hasonló időszak 15 százalékával szemben. Az ACNielsen adatai szerint a forintban kifejezett forgalomból a bolttípus részaránya kiemelkedik – 2005 július-2006 júniusban – többek között a következő kategóriákban: túró a legnagyobb mértékben, majd következik a mogyoró, mélyhűtött pizza, jégkrém, tartós piskóta, croissant, mélyhűtött burgonya, étolaj, sós túrókrém, túró, táblás csokoládé, vermut és olívaolaj. Az említett kategóriákból a diszkontok piaci részesedése meghaladja a 22 százalékot.
A diszkont térnyerését mutatja az is, ha a kategóriák forgalmát nézzük. Megállapítható, hogy olyan nagy forgalmú termékcsoportokban magas a bolttípus piaci részesedése, mint például az ásványvíz, sajt, sör, étolaj és csokoládé. A másik véglet: A bolttípus értékben mért piaci részesedése 10 százalék alatt marad például a következők kiskereskedelmi eladásaiból: szeszes italok közül a pálinka, rum és bitter, de az alkoholtartalmú üdítőital is, alkoholmentes szomjoltóknál a jeges tea, édességek között pedig a nyalóka.
Kulcsszerepet játszanak a magyarországi diszkontok a kereskedelmi márkás termékek további térnyerésében. Egyre nagyobb hányad jut rájuk a forgalomból; amíg 2004 július-2005 júniusban a diszkontban eladott élelmiszerek értékének 27 százaléka jutott saját márkás termékeikre, egy évvel később már 43 százalék. Az átlagot különösen meghaladja például, 70 százalék feletti saját márkás részaránnyal a paradicsomlé, mélyhűtött burgonya, energiaital és kutyaeledel. A háztartási vegyi árunál és kozmetikumnál az egy évvel korábbi 9 százalékos részesedésről érzékelhetően nem lépett előre a diszkont. Némi növekedés tapasztalható ugyan, de a kerekített mutató továbbra is 9 százalék.
Az élelmiszerhez képest az elmaradás fő oka, hogy a diszkont erős versenyben áll vegyi árunál a hipermarkettel. A legnagyobb eladóterű csatornára jut ugyanis az összes értékesített háztartási vegyi áru 38 százaléka. A testápoló kategóriákban pedig a három drogéria-hálózat jelenleg közel 350 egysége támaszt jelentős konkurenciát a diszkontnak.
Miből adnak el kiemelkedően sokat ebben a csatornában? Papíráruk állnak az élen: Konyhai törlőkendőből 18, toalett papírból 17, papír zsebkendőből 15, szalvétából 14 százalék a diszkont piaci részesedése. Az ACNielsen által vizsgált kategóriák közül figyelemre méltó még a mosópor és a hintőpor forgalmából való 14-14 százalékos részaránya.Miből adnak el szembeötlően keveset? A következő kozmetikai szerek összes bolti értékesítéséből 3 százalék alatt marad például a diszkont részaránya: hajbalzsam, arckrém, hajfesték, ajakápoló, lábhigiéniai termékek, arclemosó, zsilett penge és szőrtelenítő. A háztartási vegyi áruk közül 3 százalék alatt marad a diszkont részaránya a szőnyegtisztítónál.
A kereskedelmi márkák a non food kategóriákban is erősödtek. Értékben mért eladásuk a diszkontokban, 2004 július-2005 június között még 28, rá egy évre már 43 százalék.Egyes kategóriákban a saját márkák részaránya meghaladja a 85 százalékot is. Idetartozik a papír pelenka, arclemosó, toalettpapír és konyhai papírtörlő.Ha a növekedés trendje nem lanyhul, akkor egy-két év múlva a diszkontok pénztáránál minden három forintból kettőt kereskedelmi márkás termékekért fizetnek ki a vásárlók. A hard és a soft diszkontok közös ismertetőjele, hogy választékukban a tömegtermékek dominálnak. A lakóhelyek közelében lévő telephelyeken működnek, és kínálatukkal fő törekvésük, hogy kielégítsék, illetve ösztönözzék a gyakori élelmiszer-vásárlásokat. A hard diszkont általában kisebb, 1 000-1 500 közti cikkelemet kínál, és ezáltal magas az egy cikkelemre jutó forgalma.
Nemzetközi tapasztalatok szerint a hard diszkont városközpontokban általában 300-400 négyzetméteres eladótérrel rendelkezik, külvárosokban ez felmegy 600-1 000 négyzetméterre. A soft diszkont szélesebb szortimentje 1 500-3 000 cikkelem között szokott mozogni. Tulajdonosa telephelyet is rugalmasabban választ. Bárhol megjelenik, ha a piaci vonzáskörzet megfelelő. Méretének sincsenek merev határai: A kicsik eladótere 300-500 négyzetméteres, a közepeseké 500-1 500, míg a nagyoké 1 500-3 000 négyzetméter is lehet.
A fent vázolt nemzetközi gyakorlattól eltér a jelenlegi magyarországi kép. Nálunk a hipermarketek diktálják az iramot, gyors terjeszkedésükkel. Kihívásukra a legkeményebb hazai diszkont lánc, a Lidl eddigi 61 üzletét 1 000-2 500 négyzetméter közötti eladótérrel nyitotta meg. Ebben a szegmensben egyetlen diszkont üzlet sem támaszt neki versenyt, ugyanis a másik három lánc üzleteinek zöme 401-1 000 négyzetméter közé sorolható. Azon kívül két lánc működtet összesen 31 kisebb, 201-400 négyzetméteres üzletet.Összességében megállapítható: a diszkontok továbbra is főszerepet játszanak a kiskereskedelmi forgalom koncentrálódásában, a hipermarketekkel együtt. A nyilvánosságra került tervek szerint elsősorban a Tesco terjeszkedik különböző méretű hipermarketekkel, valamint a Lidl viszonylag nagy eladóterű üzletekkel. A hard diszkontok Európa többi országában is növelik piaci részesedésüket. Külföldi tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy a diszkontok a kis boltoktól vesznek el részesedést. Ezt alátámasztják a friss magyarországi adatok. A diszkontok mellett, ha kis mértékben is, de mind a hiper- és szupermarketek, mind a hazai láncok piaci részesedése nőtt 2005 július-2006 júniusban, az előző évhez képest.
