Diós Erzsébet ítélkezett a rendszerváltozás utáni első bankbotrány ügyében, nevéhez kapcsolódik az Ybl Bank, az Agrobank-ügye, a Tocsik-per, Sándor István, alias Papa, az egykori KBI főnyomozója, Princz Gábor elleni eljárások, és ő tárgyalja Szabadi Béla volt földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár perét is.
A bírónő - akit milliárdos gazdasági perek bírájaként ismer az ország - úgy véli, nagyon sok gazdasági, vagy a gazdálkodással összefüggő más bűncselekmény esetében még nincs kialakult bírói gyakorlat. Számtalan törvény született a rendszerváltozás óta a gazdálkodással összefüggésben, a többségüket ráadásul az elfogadásukat követően rövid időn belül többször is módosították. Fél évszázada nem használt fogalmakat kellett s kell ma is újratanulni és alkalmazni. Vannak törvények, amelyek alapján mindmáig egyetlen büntetőeljárás sem indult. Attól azért nem kell tartani a cégvezetőknek, hogy minden döntésük után féllábbal a börtönben érezhetik magukat, ha nem is mindig könnyen, de el lehet dönteni - és szerinte a bírák általában el is tudják dönteni -, hogy egy társaság pénzügyi helyzete a rossz gazdálkodás vagy szándékos bűncselekmény következménye-e.
A bírónő osztja a közvélemény egy részének megítélését, miszerint van az a pénz, amiért már akár több évig is megéri ülni. A büntetőjog ma nem teszi érdekeltté a vádlottakat az okozott kár megtérítésében. Egy sokmilliárdos ügy vádlottjait sem ítélhetik el 120 évre, ők pedig a mai szabályozás mellett nem érdekeltek a kár megtérítésében, akkor sem kaphatnak ugyanis enyhébb, esetleg felfüggesztett ítéletet. Így a bűncselekményekből származó pénzek újra és újra visszakerülnek a feketegazdaságba, vagy ami talán még rosszabb, tisztára mosva megjelennek a legális szférában. Az sem zárható ki, hogy mire megszületik az ítélet, az ártatlannak bizonyult cégvezető vállalkozása csődbe megy, sőt, csődbe mehetnek a perben érintett vállalkozás partnerei is, akik a büntetőeljárás miatt nem jutnak hozzá a pénzükhöz.
