Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Járai Zsigmond jegybankelnök tegnapi nyilatkozatában kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az euró bevezethető lesz 2013-ban, s élesen bírálta a kormány megszorító intézkedéseit. Az elemzők a megszorító csomagot érintő kifogásokat osztják, bár az euróbevezetés tekintetében nem annyira pesszimisták. A szakértők 2013-as eurót elképzelhetőnek tartják, ugyanakkor figyelmeztettek: göröngyös lesz az odáig vezető út.
Road to euro
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint fontos kérdés például, hogy a 2010-ben esedékes választások miatt a költségvetési szigor fennmarad-e, enélkül ugyanis könnyen borulhatnak a tervek. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője elmondta, a megszorító intézkedések mindenképpen javítják az egyensúlyt, de nem a kellő mértékben. A fő baj, hogy hiányoznak a hosszú távú reformok. A csomag miatt túlzottan lassulni fog a GDP-bővülés, erősödni fog a feketegazdaság, így félő, hogy az intézkedések nem érik el a céljukat. Suppan kifejtette: egyetért Járaival abban, hogy az állami kiadások GDP-arányos szintjét drasztikusan vissza kellene fogni ahhoz, hogy megteremtődjön az egyensúly. A jegybankelnök szerint 40 százalékos arány lenne a megfelelő, szemben a jelenleg 50 százalékos szinttel.
Elő kell venni a szent teheneket
"Ehhez viszont hozzá kell nyúlni a szent tehenekhez, vagyis át kell alakítani a szociális ellátórendszereket" - fogalmazott Suppan. Minél később lép a kormány, annál nagyobb a kockázat. A nyugdíjrendszer reformja egyre sürgetőbb feladat, hiszen az előrejelzések szerint a Ratkó-korszak gyermekei 2013-2015 tájékán érik el a nyugdíjkorhatárt, vagyis demográfiai okokból jelentősen bővülni fog a nyugdíjasok tábora. Már a mostani rendszer sem az igazi, de az említett időpont után egyszerre ennyi embert végképp nem fog tudni eltartani az állam.
Jön a negatív reálkamat?
A kamatszint kapcsán Suppan egy eddig nem taglalt problémára világított rá: az elemző szerint év végére, jövő év elejére 7,50 százalék közötti szintre emelkedhet az alapkamat. Ez várhatóan azonban nem lesz elég, jövőre ugyanis 20 százalékra emelkedik az eddig nulla kulcsos kamatadó, az infláció pedig a 7 százalék körül jár majd, azaz könnyen negatív reálkamat alakulhat ki, ez pedig a megtakarítások elértéktelenedését vonja maga után. Egyelőre nem tudni, miként reagál majd erre a piac, illetve, hogy a jegybankot mennyire aggasztja majd, hogy ez a helyzet enyhén szólva nem fogja fokozni a megtakarítási hajlandóságot. A befektetők vélhetően magasabb kamatszintet fognak beárazni, azaz kamatemelési várakozások erősödése prognosztizálható. Ez pedig növeli majd az állam kamatkiadásait az állampapír-piaci hozamok emelkedésén keresztül.
A forintról...
A forint kapcsán Suppan elmondta, egyelőre nem lehet pontos prognózist adni, bizonytalanságot okoz többek között, hogy miként dönt a Fed augusztus 8-án. Jelenleg valamivel 50 százalék alatti a valószínűsége annak, hogy újabb 25 bázispontos szigorítás mellett döntenek az amerikai jegybankárok. Fontos kérdés, hogy a döntéshez milyen kommentárt fűz majd a Fed, ha továbbra is nyitva hagyja az újabb kamatemelések lehetőségét, akkor az a dollár erősödésén keresztül a feltörekvő piaci devizák gyengülését válthatja ki, ha azonban a kamatemelési sorozat megszakítására utal majd a komment, az erősítheti, illetve stabilizálhatja a forint árfolyamát. A forintkurzust befolyásolhatja továbbá, hogy a piac hogyan értékeli majd a szeptemberben benyújtandó konvergenciaprogramot. A kormány tisztában kell legyen azzal, hogy fenntartható pályát kell készíteni, különben ismét elvesztené a hitelességét, ami válsághoz vezethet.
Elzárhatják a brüsszeli csapokat?
Brüsszeli folyosói pletykák szerint, ha az illetékesek kifogásolhatónak ítélik majd a konvergenciaprogramot, akkor elképzelhető, hogy az EU elzárja majd a pénzcsapokat - így bukhat az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely uniós forrásokon alapszik.
