Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Sokan vannak azonban közöttük, akik nyugdíj vagy főállás mellett váltották ki és használják az őstermelői igazolványt.
A kompenzációs felárral dolgozó mezőgazdasági termelők, bár a beszerzéseiknél megfizetik az áfát, azt nem igényelhetik vissza – ellentétben a vállalkozásokkal –, ennek kompenzálására pedig értékesített árujuk után a termék árán felül, a nettó árbevétel után kompenzációs felárat kapnak a felvásárlóktól. Utóbbiak az államtól visszaigényelhetik a kompenzációs felárat, amely növénytermesztési termékek esetében – miután nagy arányban használnak fel termesztésükhöz ipari termékeket – 12 százalék, állattenyésztési termékek esetében pedig – mivel inkább növénytermesztési termékeket használnak fel az előállításukhoz – 7 százalék.
Mivel a mezőgazdasági termékekre eddig vonatkozó áfakulcs szeptembertől 15-ről 20 százalékra emelkedik, a kompenzációs felár pedig a jelek szerint változatlan marad, előre borítékolható, hogy a termelők hátránya növekszik majd. Ez akkor nem következne be, ha a kompenzáció is 20 százalékra emelkedne. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága hiába kérte a kormányt, hogy a kompenzációs szint a mindenkori áfa szintjére emelkedjen, a PM ezt azzal utasította el, hogy a kérés teljesítése 60 milliárd forint kiesést okozna a költségvetésnek.
Ennyi tehát az az összeg, amennyi többletbevételhez a büdzsé juthat, illetve – másik oldalról – ennyi a termelők hátránya. Csakhogy tavaly – jórészt az uniós támogatások előre kódolt növekedésének köszönhetően – összesen ennyi volt a magyar mezőgazdaság nyeresége. Az őstermelők pedig a mezőgazdaság teljes termelési értékének körülbelül harmadát állítják elő.
További részletek a hétfői NAPI Gazdaságban
