Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Bajnai Gordon politikai irányításával működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2006. július 1-én állt fel. Az új hivatal fejlesztéssel és tervezéssel foglalkozik: olyan operatív programokat készít, amelyeken keresztül az Európai Unió pénzügyi támogatásai lehívhatóak. Az is feladata, hogy alkalmassá tegye a hazai infrastruktúrát a pénzek hasznosítására. Márpedig pénzből temérdek lesz: Magyarország modernizációjára 2007-2015 között elvben összesen 8000 milliárd forintot lehet fordítani.
Az NFÜ elnöke Vági Márton, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója. Az NFÜ mellett működik egy „társadalmi tanácsadó testület", a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT). A kádertemetőnek is nevezhető testületben kapott helyet Baja Ferenc, Burány Sándor, Kolber István, Németh Imre, Magyar Bálint.
A magyar állam az új uniós költségvetés alapján elfogadott pénzügyi keretét 2007-től tudja lehívni. A tervezett menetrend magyar részről a következő: október végéig benyújtják az operatív programokat az Európai Bizottságnak, elfogadják az akcióterveket november 1-ig, és 2007 elején már kiírhatják az első pályázatokat.
A szén és acél városa helyett kreatív kulturális régió
A pécsi Európa Kulturális Főváros 2010 program az első olyan nagyprojekt Magyarországon, amelynek a fejlesztési részét a kormány a 2007-től megnyíló uniós pénzekből kívánja finanszírozni. Az EKF teljes költségvetése a 2006-2011 közötti időszakra 45 milliárd forint. Ebből a kormány 34,6 milliárd forintot fordít az EKF öt kulcsprojektjére. A forrásmegosztás szerint a 34,6 milliárd forint 85 százalékát uniós, 10 százalékát városi és 5 százalékát állami forrásokból finanszírozzák.
Egyébként a Kulturális Főváros programokat Európában döntően az uniós szint nélkül szokták finanszírozni. A költségek a régió, a város és a kormány között oszlanak meg - általában egyenlő arányban. Mivel Magyarország rossz gazdasági helyzetben van, és nincsenek működő régiói, a kormány úgy döntött, hogy az EKF-et uniós támogatással kívánja megvalósítani. Erre lehetősége van. Mivel azonban az Unióban - a kisebb programokat leszámítva - nincs közösségi kulturális politika, az EKF technikailag az infrastrukturális fejlesztések támogatása révén kapcsolódhat az uniós rendszerbe.
Pécs városának három kormány-város szerződés garantálja a finanszírozás pénzügyi hátterét. Az egyik a már említett NFT-II keretein belül létrejött uniós támogatási szerződés. A másik egy 9 milliárd forintos város-kormány szerződés, amelyet még mindig nem kötöttek meg - holott erre a kormány 2006. május 15-ig kötelezettséget vállalat. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium feladatkörébe tartozó területről, a szerződéskötés csúszásáról itt olvashat bővebben.
Titkok a Zsolnay kulturális negyed körül
A finanszírozás harmadik eleme az 1,111 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásról szóló szerződés. Az öt kulcsprojekt előkészítésére fordítható pénzeket szintén 2007-től lehet lehívni.
Mint Merza Péter, a lebonyolítást végző Pécs Fejlesztési Kft. ügyvezetője elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel folyó tárgyalások egy hónappal ezelőtt új lendületet kaptak, a legfontosabb tartalmi kérdésekben a múlt héten megállapodtak. A város ennek alapján a tegnapi rendkívüli közgyűlésen elfogadta a szerződés tartalmát és ütemezési menetrendjét. Merza Péter hozzátette: a cég várhatóan közbeszerzést fog kiírni az előkészítés lebonyolítására. Az engedélyeztetési tervek, környezetvédelmi hatástanulmányok, költséghaszon elemzéseket külső tanácsadó céggel szeretnének elvégeztetni.
A közgyűlés által tegnap elfogadott ütemezés szerint a hangversenyterem nemzetközi, nyílt, építészeti tervpályázatát augusztusban írják ki, amire 160 millió forintot fordítanak. Várhatóan októberben jöhet a Regionális Könyvtár 110 millióval, majd a Nagy Kiállítótér 90 millióval. „A Zsolnay tervpályázatát - amint a Pályázat Előkészítő Jelentés aktualizálása megtörténik - 2007 januárban írhatják ki" - mondta Merza Péter. Egy civil forrásunk szerint a Zsolnay gyár területén tervezett projekt előkészületeiről semmit sem lehet tudni. "Egy NATO építkezés titokzatossága lengi körül a projektet. Olyan gazdasági és politikai érdekek hálójába került a Zsolnay gyár, amelyre nincs rálátásunk" - mondta egy civil forrásunk.
Miért is kell a nagyprojekt?
A kormány az öt kulcsprojekt közül négyet - hangversenyterem, Zsolnay kulturális negyed, Nagy Kiállítótér, Regionális Könyvtár és Tudásközpont - összevonna egy 27 milliárd forintos, úgynevezett nagyprojektbe, míg az ötödik projektet (a közteres projektet) külön kezelné, a hivatalos indoklás szerint a könnyebb brüsszeli pályázás érdekében. A nagyprojektet akkor adnák be, amikor a projekttervek építési engedélyezés szintű állapotba kerülnek. Amíg az Unióban elbírálják az adott operatív programot, addig Magyarországon párhuzamosan lezajlik az engedélyezési eljárás. Ha minden jól megy, a beruházásokat már 2008 elején elkezdhetik.
Az EKF program működtetésén dolgozó civil szereplők ugyanakkor nem értik a nagyprojekt előnyeit. Ha a nagyprojektet - az eredeti tervek szerint - a Humán Infrastruktúra Operatív Program (HIOP) keretén belül nyújtják be Brüsszelnek, akkor ennek a kultúrára jelenleg allokált kerete ezzel gyakorlatilag teljesen kimerülne. „Vagyis más magyarországi kulturális szereplőknek egy ideig nem jutna uniós pénz, mivel Pécs mindent visz. Ez várhatóan jelentős politikai, kulturális feszültséget kelthet az ország egyes részei között" - mondja egy forrásunk. Ráadásul a HIOP-ban a kultúrára allokált források várhatóan elégtelenek lesznek az EKF 27 milliárd forintos projektjének a finanszírozására (vagyis túl kevés lesz a pénz).
Másrészt a nagyprojekt lelassítja a már jobb készültségű állapotban lévő projektek megvalósítását, mivel az egyben való benyújtáshoz be kell várni az utolsó kulcsprojekt építészeti tervpályázatának kiírását is. Azonban a rendkívül feszes munkatempó és a források azonnali rendelkezésre állása mellett is kétségesnek tűnik, hogy 2007 elejére ki tudják írni mind a négy kulcsprojekt tervpályázatait, mivel ezek szakmai anyaga eltérő készültségi fokon áll. „A Regionális Könyvtár szakmai anyaga elég gyenge, ráadásul a könyvtár helyszínét még ki sem jelölték. A közteres projekt egyértelműen új lendületet kapott, a hangversenyterem tervpályázata gyakorlatilag kész van, bármikor ki lehetne írni" - mondta egy forrásunk.
