Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Voltak meglepetések a jegybanki kommentben, elsősorban az, hogy a jegybankárok július 3-i ülésén fel sem merült az esetleges rendkívüli kamatemelés lehetősége - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza a monetáris tanács három héttel ezelőtti ülését értékelve. (Bár az eredeti menetrend szerint a július 3-i tanácskozás nem kamatmeghatározó ülés volt, sok szakértő ennek ellenére szigorítást várt.)
Kamatemelési spirál jöhet, ha nem lesz jelentős emelés
Suppan szerint a másik váratlan dolog, hogy a tanács közleményében egy fokozatos kamatemeléseket emleget az inflációs cél teljesítése érdekében. A szakértő szerint így a piac kamatemelési spirálba kényszerítheti a jegybankárokat, jobb lenne, ha az MNB egy nagyobb, mondjuk 75 bázispontos szigorítással elé menne a piacnak, s utána még jöhetne még egy-két alacsonyabb mértékű emelés. Most a jegybank le van maradva, a piac ugyanis 6-9 hónapos távlatban 8,5 százalék körüli kamatot áraz. Ez az állampapírpiac kiürüléséhez vezet, minek venne egy befektető a mostani alacsony kamatszint mellett állampapírt, amikor pár hónap múlva jóval magasabb kamat mellett veheti meg ugyanazt az instrumentumot - mondta Suppan, aki hozzátette: van rá esély, hogy az óvatos kamatemelések bejelentés kedvező fogadtatásra talál a piacon, s lehűti e kedélyeket.
Suppan rámutatott, egyelőre nem igazán látszik hogy a tanács által említett kamatemelések miként szorítják le az inflációt az árstabilitást jelentő 3 százalékos szintre. A szakértő ugyanis jövő év végére 4,5 százalékos rátát vár, ami nagyon messze van az említett céltól. A jegybanknak ráadásul számos, az inflációt felfelé húzó kockázattal kell számolnia, egyebek mellett a várható gázáremelésekkel.
Emelt fővel átkelni a mocsáron - nem megy
"Vannak alkalmak, amikor nem lehet rosszul dönteni, és vannak, amikor nem lehet jól dönteni. A mostani helyzetre mind a kettő igaz" - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, aki szerint a következetes kommunikáció miatt nem emelt az MNB, ugyanakkor a forint múlt heti zuhanása után az árfolyamstabilitás érdekében azonnal be kellett volna avatkoznia.
Török Zoltán hangsúlyozta, hogy döntően nem az alapkamat változása határozza meg a forint árfolyamának alakulását, hanem a feltörekvő piacokat jellemző befektetői hangulat. Az elemző szerint ezért tovább nem tartható az MNB "átmegyünk emelt fővel a mocsáron, és nem lesz piszkos a cipőnk" politikája, hiszen a tőkepiacok jelenlegi bizonytalansága és a magyar gazdaság sérülékenysége miatt bármikor belemehetünk egy mág nagyobb forintzuhanásba. Török valószínűsíti, hogy emiatt a jegybanknak a "menetrendtől" eltérően kell, akár jelentősebb mértékben is változtatnia az alapkamaton.
Elemzői konszenzus: három hét múlva 75 bázispont
Az elemző egyébként a mai ülésen 75 bázispontos emelést tartott volna indokoltnak, és ezt várja a soson következő, július 24-i ülésen is.
Nagyon nagy reakció nem volt - kommentálták kereskedők a Monetáris Tanács mai ülését, amelyen változatlanul hagyták az alapkamatot. Egy órával a döntés 14 órai bejelentése után az eurójegyzés 282,60/70 forintig ugrott, szemben a délelőtti 281,50 forinttal. Török szerint az ülést követő heves piaci reakció azért maradt el, mert az amerikai piacok már hétfőn is csak "félgőzzel" működnek, kedden pedig a Függetlenség napja miatt zárva tartanak.
