Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a 2,18 százalékos elemzői konszenzusnál valamivel magasabb, 2,3 százalékos 12 hónapra visszatekintő inflációról számolt be a KSH, az én prognózisom megfelelt a tényadatnak - mondta Suppan Gergely. A Takarékbank közgazdásza hozzátette: legjelentősebb mértékben az idényáras élelmiszerek drágulása dobta meg az inflációt. E termékcsoport 48 százalékos áremelkedése a részben a bel- és árvíz negatív hatásaira és a hideg időjárásra vezethető vissza. Utóbbi miatt fóliasátrakba kellett "terelni" a növényeket, ez pedig költségtöbbletet okozott, amit a termelők áthárítottak a fogyasztókra. Szintén felfelé húzta az inflációt az üzemanyagár, bár a java még hátravan, vagyis májusban még erősebb lesz ez a hatás. Az adatokból látszik, hogy megállt a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenés, ami egyértelműen a gyengébb forinttal magyarázható. Suppan Gergely kiemelte: az adóhatások nélkül számított infláció 4,1 százalékos volt áprilisban, ami nagyon magas érték. Az már látszik, hogy az év elején bevezetett 5 százalékpontos áfacsökkentésnek csak a fele jött át.
Ami a közeljövőt illeti, még várható némi lemorzsolódás, annak ellenére, hogy az üzemanyagárak az eget ostromolják. Az idényáras élelmiszerárak csökkentése ezt várhatóan kompenzálni fogja. Az infláció júniusban elérheti mélypontját, nagyjából 2-2,1 százalékon, bár kedvező esetben e szint alá süllyedhet a mutató - fogalmazott az elemző.
"Rejtély, nem is nagyon prognosztizálható" - ezt a választ adta a szakértő arra a kérdésünkre, hogy mi várható a második félévben az infláció tekintetében. Ha évközben 20 százalékra emelkedik a középső áfakulcs, az az inflációt 1–1,4 százalékponttal növelheti.
Sok függ attól, hogy az áfamemelés mennyire épül be az árakba, a kiskereskedelmi láncok között dúló verseny miatt ugyanis nem várható, hogy egy az egyben áthárítsák a fogyasztókra az áfakulcs növekedéséből származó többletet.
Nagy bizonytalanságot jelent a háztartási energiaárak esetleges korrekciója, különösen a gázár-kompenzációs rendszer esetleges átalakítása. A drágulás gyorsulását eredményezheti a gyógyszerár-támogatás átalakítása, ez ugyanis – a gyógyszerkassza hiánytúllövésének mérséklése miatt – a gyógyszerárak növekedését jelentheti. Ezenkívül beléphetnek a gyengébb forint hatásai is, amelyeket fokozhat az olaj és az olajtermékek árának további emelkedése. Nem tudni például azt sem, hogy a szakértők által szorgalmazott áfaemelés mikor léphet életbe. Ahhoz ugyanis parlamenti határozatra van szükség, ráadásul egy alkotmánybírósági rendelkezés szerint az áfaemelés az arről szóló döntést követő 45 nap után léphet csak hatályba. A földgáz kapcsán Suppan rávilágított arra, hogy az importárak 60 százalékkal növekedtek, s ezt a drágulást a költségvetés pótolja. Bár ennek kicsi a valószínűsége, a teljes gázárkompenzációs rendszer eltörlése esetén azonnal 50 százalékkal emelkedne gáz fogyasztói ára, ehhez jönne hozzá az világpiaci árak emelkedése miatti korrekcióból adódó 10 százalékos drágulás, ráadásul az áfakulcs változása is feljebb srófolná a tarifát. Így akár 60-70 százalékkal drágulhatna a gáz, igaz ilyen drasztikus lépés nem várható, de várhatóan több lépcsőben változni fog a rendszer.
A támogatási rendszer problémáira figyelemztetett tegnap Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke is, aki közölte, a gázártámogatást csökkenteni kell, ez ugyanis ebben a formájában túl nagy terhet jelent a büdzsének.
Az inflációra alakulása attól függ, mikor lépnek életbe az adott intézkedések. Egy biztos, hogy az említett áfaemelés nyomán a decemberi infláció 3,6 százalék körül lehet, de a több bizonytalansági tényező miatt akár bőven 4 százalék feletti infláció is elképzelhető az év végén.
Hasonló véleményen van Török Zoltán is. A Raiffeisen Bank elemzője úgy véli: ha már júliusban lesz egységes 20 százalékos áfa, akkor az év végére 4 százalék körüli lehet az infláció. A mai inflációs adat kapcsán a Budapest Economics (BE) szakértői közölték: a várakozásokat kismértékben meghaladó inflációs mutató nem hat az MNB rövidtávú kamatpolitikájára. Az inflációs pálya továbbra is kedvező, a választások utáni forinterősödés nyomán pedig változatlanul arra van kilátás, hogy ebben a hónapban nem kerül sor monetáris szigorításra. Másfelől a BE elemzőinek véleménye változatlan abban a tekintetben, hogy az alapkamat alakulása jelentős mértékben függ attól, hogy a piac mennyire tartja majd hitelesnek az új kormány fiskális intézkedéseit.
