Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egységes államkincstár a kormány irányítása alatt álló, különleges országos hatáskörű szervezet lenne, amelynek felügyeletét a pénzügyminiszter látná el – javasolja a Sárközy Tamás által kidolgozott vagyontörvény. Érdekes módon amíg a másik két Sárközy-javaslatból már elkészült a jogszabálytervezet, addig a vagyonról szólóról hallgat a MeH.
Államkincstári Tanács
Az új szervezet az államháztartás teljes pénzforgalmát egyetlen központi kincstári számlán bonyolítaná, ellátná az adósságkezelést, behajtaná az állami követeléseket és képviselné az államot a polgári jogviszonyokban is. A hatósági feladatoktól megtisztított szervezet élén az Államtitkári Tanács állna, amelynek elnöke független lenne a mindenkori kormánytól. Az ÁPV Rt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az Állami Adósságkezelő Központ megszűnne, vagy jogi személyiségű igazgatóságként beolvadna az egységes államkincstári szervezetbe. A kormány közvetlen irányítása alatt maradna a Magyar Fejlesztési Bank és a Nemzeti Földalap, amely az állam elkülönült, stratégiai célú vagyona felett rendelkezne.
Nem tudják, hány szervezetük van
Jelenleg a magyar állam nem tudja, hogy pontosan hány szervezete a van, és ennek fenntartása mennyibe kerül. Mivel az állami vagyon megosztott, és nincs központi nyilvántartás, az állami vagyongazdálkodás költséges és nem hatékony. A Sárközy Tamás által kidolgozott vagyontörvény ezt a helyzetet változtatná meg az egységes államkincstári szervezet kialakításával.
A jelenlegi szabályozás széttagoltMagyarországon külön szerv rendelkezik az állam pénzvagyonával, és egy másik önálló szervezet, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezeli az állam tulajdonában álló ingatlan és ingó vagyont. Az állami tulajdonú társaságok értékesítése az ÁPV. Rt jogköre, és szintén külön szerv rendelkezik az állam adósságának kezelésével. A javaslat szerint az ÁPV Rt.-t semmiképpen nem lenne helyes Nemzeti Holding Rt-vé alakítani, mivel a nemzetgazdasági okokból nem privatizálandó vállalatok vagyona nem üzleti, hanem kincstári vagyon – kincstári vagyon pedig nem vihető be egy részvénytársaság vagyonába.
Államkincstári Tanács relatív autonómiával
A tervek szerint az egységes államkincstár a kormány irányítása alatt álló, különleges országos hatáskörű szervezet lenne, amelynek felügyeletét a pénzügyminiszter látná el. A sajátos funkció miatt ugyanakkor a törvény megfelelő garanciákat nyújtana a relatív függetlenségre is. A szervezet élén az 5-8 tagú Államkincstári Tanács állna, amelynek elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki hat évre. Az elnököt nem lehetne utasítani, és csak különleges esetekben lehetne visszahívni. Az elnök köztisztviselő lenne, mindenki más a kormány által megállapított tiszteletdíjért dolgozna, vagyis a tagok nem állhatnának munka- és megbízási viszonyban a kincstárral. Az elnök munkáját két elnökhelyettes segítené, akiket a kormány nevezne ki, és a pénzügyminiszter utasíthatná is őket.
Mi lesz az MFB-vel?
A tervezet külön tárgyalja a modern állam gazdasági-szociális-társadalmi funkciójához rendelt vagyontömeget, az ún. befolyásolási célú vagyont. Az elkülönült, stratégiai célú vagyon felett a kormány irányítása alatt álló Magyar Fejlesztési Bank és a Nemzeti Földalap rendelkezne. Erre a célra részben külön törvények, részben az éves költségvetési törvények alapján kell vagyon elkülöníteni. Egyébként az állam tulajdonosi jogait a kincstár gyakorolná.
Egyetlen számla
Sárközy javaslata szerint az állami szervek közötti pénzmozgás egyetlen, egységes, pénzforgalmi szemléletű kincstári számlán történne. A törvény arra is kötelezné az állami szervezeteket, hogy csak külön felhatalmazás alapján vezethetnének számlát a pénzintézeteknél. A kincstár ugyanakkor térítés ellenében vezetné a számlát, amelynek mértékét a pénzügyminiszter állapítaná meg.
Lezárult az intézményes privatizáció
A vagyontörvény alapkoncepciója, hogy az intézményes privatizáció befejezésével az állam vállalkozói vagyona megszűnik, így az állami vagyonnak egységes kincstári vagyonná kell alakulnia. Ennek alapján a kincstári vagyon három nagy részből állna: a forgalomképtelen közjavakból (közutak, közterek, műemlékek), továbbá az ún. közszolgálati vagyonból, amely korlátozottan forgalomképes és főszabályként vagyonkezelési szerződések útján hasznosul (de alapvetően csak a közszférán belül). Végül a kincstári vagyonnak lennének olyan különleges rendeltetésű részei, amelyek külön szabályozásban részesülnek – ilyen például a társadalombiztosítási vagyon vagy a koncesszióköteles állami monopóliumok, stb. (a külön szabályozás miatt ezekkel értelemszerűen nem foglalkozik a vagyontörvény).
Felelős válallatvezetés
A javaslat szerint a jövőben az állami tulajdonú gazdasági társaságok kizárólag részvénytársasági formában működhetnének, az állam részesedése pedig főszabályként 100 százalékos lenne. A kincstári társaságok gazdálkodásánál az állam a társasági törvény előírásainál szigorúbb, ún corporate governance (felelős vállalatvezetés) léptetne életbe a közvagyon megóvása érdekében. Kincstári társaságoknak a legtágabb értelemben vett országos közszolgáltató vállalatok minősülnének – ide értve a honvédelmi, rendvédelmi vállalatokat is. A vagyontörvény melléklete tételesen felsorolja azt a 20-30 társaságból álló vállalati kört (Magyar Posta, Magyar Villamos Művek, Volán Holding, erdőgazdaságok, stb.), amelybe bekerülni vagy kikerülni csak törvénymódosítással lehetne. Sárközy Tamás – a társadalmi közmegegyezés miatt – megfontolásra érdemesnek tartja a Fidesz 2005 őszén tett vagyonszerződési javaslatának racionális elemét, amely szerint a vagyontörvény mellékletét csak kétharmaddal lehessen módosítani.
A KVI megszűnhet 2007 végére
A törvényjavaslat azt is leszögezi: az állam kincstári vagyona egységes, és ezért nem is lehet ágazatilag szétbontani (nincs felsőoktatási vagyon, sportvagyon). A költségvetési szerveknek ezért a jövőben nem lehetne saját tulajdonuk, és törvényileg tilos lenne gazdasági társaságként háttérintézményeket létrehozniuk. A feladataik ellátásához szükséges ingatlan- és ingó vagyont, pénzelőirányzatot a Magyar Államkincstár biztosítaná – főszabályként vagyonkezelési szerződések útján. A tervezet indokolása kiemeli: a KVI-nek 2006 végéig meg kellene tisztítania a vagyonát, és ingyenesen átadnia az önkormányzatok, köztestületek részére azokat a vagyonelemeket, amelyek nem tartoznak az állami feladatok ellátása körébe. A megmaradt vagyont pedig naprakész kataszterrel be kellene vinni az egységes államkincstári szervezetbe. Az egységes államkincstári szervezet felállításával az állam képessé válhatna a teljes állami vagyont felölelő vagyonkataszter felállítására és az abból való információnyújtásra – akár már 2008 januárjától.
A civil szféra miatt is fontos
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az alapverzió szerint – és a két másik státustörvénnyel együtt – kb. 20 százalékos létszámcsökkentéshez, és egyharmados szervezeti csökkentéshez lehetne eljutni a következő kormányzati ciklus végére, azaz 2010-re. Ezáltal az állami vagyongazdálkodás átláthatóbb és költségtakarékosabb lehet, az Állami Számvevőszék pedig ténylegesen képessé válik a teljes állami gazdálkodás auditálására. Feltéve, ha a választásokon győztes politikai erő 2007 végéig megvalósítja a javasolt intézkedések legalább 80 százalékát. Akkor talán majd nem az erős állam fogja egybetartani a magyar társadalmat, hanem – ahogy Sárközy Tamás fogalmazott a könyvében - mi magunk, a civil szféra – egy megújult, kicsi és hatékony állam segítségével. Ám a pártok választási programjában (már amelyiknek van ilyen) egyelőre nyoma sincs annak, hogy pontosan mikor és hogyan óhajtják végrehajtani a központi közigazgatás reformját.
