A vizsgált időszakban a külkermérleg hiánya 1,127 milliárd euróval volt kisebb, mint egy évvel korábban, és 2,1 milliárd eurót tett ki - jelentette a KSH.
A forgalom első félévi növekedési ütemét - különösen a behozatalban - jelentősen befolyásolták a csatlakozással összefüggésben jelentkező bázishatások, amelyek az export-import olló kivitel javára történő szétnyílásában, és ezzel összefüggésben a mérleg nagyfokú javulásában mutatkoztak meg. A harmadik negyedévben ezzel szemben az export 10 százalékos értékbővülése már alig haladta meg az import 9 százalékos növekedését, amelynek következtében az egyenleg javulása jelentősen zsugorodott.
A cserearány csaknem 2 százalékkal romlott, amit jelentős részben a behozatalban lényegesen nagyobb forgalmú energiahordozók kereskedelmében tapasztalt határozott árszintnövekedés eredményezett. Az időszakon belül a harmadik negyedévben az import árindexe - az első félévben tapasztalthoz képest - jelentősebb mértékben, mintegy 3 százalékponttal meghaladta az exportét.
A forint a főbb devizákhoz viszonyítva mintegy 3 százalékkal erősödött a bázisidőszakihoz képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz képest mintegy 3, a dollárhoz viszonyítva pedig 6 százalékos felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1, importban pedig 3 százalékkal nőtt.
A legnagyobb részarányú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 10, importban pedig 5 százalékkal nőtt 2004 első kilenc hónapjához képest. A feldolgozott termékek volumene kivitelben 9 százalékkal nőtt, behozatalban viszont változatlan maradt.
