Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Járai Zsigmond jegybankelnök e prezentáció alapján tartotta meg mai tatabányai beszédét, melyben szólt a jövő évi 4,7 százalékos kormányzati hiánycél jelentős túllépéséről is.
Elképzelhetetlen, hogy az ország hivatalos fizetőeszköze már 2010-től az euró lehessen - mondta Járai, aki szerint az államadósság és költségvetési deficit rákos daganat a magyar gazdaságban. Tegnap bemutatta a kormány a jegybanknak a 2006-os költségvetési javaslatot, mely "semmilyen reformot" nem tartalmaz - tette hozzá.
Az MTI beszámolója szerint Járai kijelentette: a 2006-os költségvetés nem tükrözi az ország tényleges gazdasági folyamatait, a korábbi évek rossz szerkezetének fenntartását szolgálja, és valódi reformok bevezetésére jelenleg az Európai Unió sem kényszeríti Magyarországot. A piac ugyanakkor előbb-utóbb kikényszerítheti a fiskális megszorítást - mondta Járai. Az államháztartás reformjára mindeképpen szükség van, különben kamatemlésre kerülhet sor.
Lars Christensen, a Danske Bank elemzője is hasonló véleményt fogalmazott meg: ha nem sikerül kordában tartani a költségvetési deficitet, tovább duzzad a hiány, az a forint gyengüléséhez vezethet, ami a kamatcsökkentési ciklus végét jelentheti - vélekedett Lars Christensen.
Járai elmondta továbbá, a Magyar Nemzet Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank vezetése hosszú távon évi 3 százalék körüli pénzromlással számol. Ezt 2007-től középtávú inflációs célnak tekintik - mondta az elnök. A jegybank első embere felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdasági növekedését nem szabad túlértékelni. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok mindegyikében a nyugat-európai átlagnál dinamikusabb a fejlődés. Hozzátette: a konvergencia-kritériumok teljesítésében az ominózus országok között az utolsó.
Nem teljesen reménytelen, de nagyon valószínűtlen az euró 2010-es bevezetése - mondta a mai Járai-beszédet, illetve a kormány euróbevezetés felülvizsgálatát kilátásba helyező kijelentéseit értékelve Pintér András, az Inter-Európa Bank szakértője, hozzátéve: a csatlakozás elhalasztásáról szóló hírek nem előzmény nélküliek, a piac az utóbbi időben egyre inkább kételkedett a céldátum tarthatóságában. A kormány mostani megnyilvánulásaival ha nem is nyíltan, de kezdi beismerni, hogy csúszhat az euró, igyekszik felkészíteni a piacot arra, hogy az euró bevezetése későbbre tólódhat.
A piacnak ugyanakkor mindeképpen szüksége van célra, nem szabad kétségek között hagyni a befektetőket - fogalmazott az elemző. Ha biztossá válik, hogy nem tartható az eredeti cél, akkor meg kell határozni egy újabb dátumot. Ennek pedig reálisnak kell lennie és látszódnia kell, hogy a cél mögött egy hiteles gazdasáspolitika húzódik meg. Egy ilyen módostást elfogadhat a piac, ellenkező esetben ugyanakkor egy eladási hullám söpörhet végig az állampapírpiacon, ami a forint árfolyamát is lejtőre küldheti, ez pedig a Járai által ma már említett monetáris szigorításhoz, azaz a kamat emeléséhez vezethet.
Suppan Gergely egyetért Járaival abban, hogy mindeképpen jelentős reformokra van szükség az államháztartásban, mert a mostani állapot nem tartható. A piac tisztában van vele, hogy a Pénzügyminisztérium kozmetikázza az adatokat, ezért a hiányról szóló közlemények nem okoztak komolyabb kilengéseket a piacon - vélekedett a Takarékbank elemzője. Szerinte az idén 7-7,5 százalékos GDP-arányos hiány várható, ami jövőre 6,5-7 százalékra csökkenhet. Ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen lefaragni a hiányt erről a szintről az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges 3 százalék alá - húzza alá a szakember. Tetézi a bajt, hogy 2010-ben ismét választások lesznek, ami a 2009-es és 2010-es hiányt is felboríthatja, ami szintén az eurócsatalkozás csúszását valószínűsíti.
