Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mítosz, hogy az uniós csatlakozással teljesen megnyíltak a nyugat-európai államok munkaerőpiacai az új tagállamok munkavállalói előtt - mondta a Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezető partnere az erről szóló mendemondák kapcsán. Tévhit, hogy kizárólag a diplomásokat keresik a kinti cégek: az orvosokra, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakápolókra, aneszteziológusokra van igény, de inkább a szakképzettséggel bíró munkavállalók tudnak könnyedén állást szerezni maguknak. Az építő-, vendéglátóiparban komoly munkaerőhiány van, de a nyelvet beszélő sofőrök sem maradnak munka nélkül. Juhos másik példaként említette, hogy Nagy-Britanniában szinte bármennyi vízvezetékszerelőt várnak, olyan kevesen vannak. Az orvosokra is inkább a kisebb városokban van igény.
Nehéz a visszatérés
Juhos Andrea egy másik tévhitre is felhívta a figyelmet. Jelesül, sokan azt hiszik, hogy a külföldről való hazatérés (munkavállalás, tanulás) után könnyedén találnak maguknak munkát. Vannak persze olyan, elsősorban amerikai topegyetemek (például a Harvard vagy a Stanford), melyekről kikerülve várhatóan komoly munkához jut a pályakezdő, de sok más egyetem papírja ehhez kevés. Gond lehet, ha a külföldön végzett leendő munkavállalónak nincs magyarországi munkatapasztalata, ez ugyanis az egyik elengedhetetlen feltétele a jó állás megszerzésének.
A külföldi munkavállalás után is nehéz a visszatérés: a dolgozó korábban megszerzett kapcsolati tőkéje megkopik, rosszabb esetben eltűnik, ráadásul a másik munkakultúrából nehéz viszaállni a hazaira. Juhos kiemelte: helyén kell kezelni a külföldi egyetemek papírjait és a más orszában szerzett munkatapasztalatot, mert ezek nem feltétlenül elegendőek egy jó munka megszerzéséhez.
Az álláskeresés sikere nagyban függ a pályázó személyiségtől is. Van olyan, több nyelven beszélő, vezetői tapasztalatokkal rendelkező, több diplomával bíró szakember, aki több mint egy évig nem talált munkát, de van arra is példa, hogy egy középfokú végzettségű, középkorú, nyelveket nem beszélő munkavállaló 3 hónap alatt megfelelő állásra lelt.
Káosz van a fejekben
A szakember úgy véli, a karrier már nem az, ami a rendszerváltás utáni időszakban volt. Sokan irigykednek azokra, akik a kilencvenes évek elején jó helyre kerültek, s ma már szinte mindegyikük vezető beosztásban van. Tisztában kell lenni azzal, hogy mindenkiből nem lehet vezető, az ilyen beosztások száma ugyanis korlátozott, ráadásul a vállalatok is "ellaposodtak". Felfelé egyre nehezebb lépni, ez azonban nem gátolja meg azt, hogy valaki karriert érjen el. Lehet úgyis karriert csinálni, hogy nem lépcsőkűfokokon lépked feljebb az ember, hanem azonos vállalati szinten dolgozik, csak közben több más munkában is részt vesz - mondta Juhos Andra. Hozzátette: káosz van a fejekben, sok cégnél ugyanis ezt nem veszik észre, és a régi előrelépekdős verzióban látják a karriert. A karriermenedzsmentben ennek megfelelően szemléletváltásra volna szükség, a vezetőknek figyelniük kell a dolgozókra.
Máshol, mást csinálni
Egy főnöknek lehetőséget kell adnia, hogy az egyes munkavállaló egy, nem szorosan a szakterületéhez tartozó projektben is tevékenykedjen, akár alacsonyabb szinten, mint ahol előtte volt. Ennek köszönhetően tapasztalata, tudása fejlődik, amit később hasznosítani tud. Ha például egy cégtől távozik a HR-vezető, helyére nehéz rövid idő alatt megfelelő személyt találni. Ilyen esetben az illetékes vezetőnek körbe kell néznie a cégnél, hogy nincs-e olyan ember, aki az átmeneti időszak alatt szeretné csinálni ezt a munkát és alkalmas is rá. Eleinte nyilván nem menne zökkenőmentesen a dolog, de még mindig jobb, mintha nem tölti be senki a megüresedett pozíciót, ráadásul elképzelhető, hogy a későbbiek során a kijelölt munkatárs jobban végzi majd a feladatot, mint egy kintről hozott szakember. A szóban forgó munkavállaló ugyanis már ismeri a vállalat működését, a kollégákat stb., ezzel időt és költséget takaríthat meg a cég.
Mi a karrier?
A karrier az, ha a dolgozó minden nap úgy megy haza, hogy ma is többet tud, mint előző nap. Ha ezt nem sikerül megteremtetni, akkor a munkahelyen egyre több lesz a frusztrált beosztott, ami kihat a társaság működésére is. Épp ezért Juhos szerint a megváltozott helyzetnek megfelelő karriermenedzsmenttel, jól kidolgozott személyzeti struktúrával és munkaszervezéssel versenyelőnyre tehetnek szert a vállalatok.
A karriermenedzsment fontosságára egyfelmérés világított rá. A vizsgálat során megkérdezett HR-vezetők mindegyike azt mondta, hogy a karriermenedzsment a vállalat működése szempontjából kulcskérdés. Juhos ezt kommentálva közölte: nem csupán a béren kívüli juttatásokkal kell megbecsülni a munkavállalót, ezek csak egy részét képezik az "elismertségi csomagnak".
