A 3,8 százalékos elemzői konszenzusnál valamivel jobb lett az júliusi inflációs adat, köszönhetően az élelmiszerárak alakulásának. E termékkörben bekövetkezett árcsökkenés bőven ellensúlyozta az üzemanyag- és gyógyszerdrágulás kedvezőtlen hatását, s az erősebb forintból adódóan olcsóbbá váló tartós fogyasztási cikkek is javították a mutatót - értékelte a Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett júliusi inflációs adatát Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.
Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője ehhez hozzátette: a régióban az utóbbi napokban publikált, a várakozásoknál kedvezőbb inflációs adatok alapján már várható volt, hogy Magyarországon a prognózisokban szereplőnél jobb eredmény születik. Mindazonáltal az egy évre visszatekintő 3,7 százalékos áremelkedés alapvetően megfelel a várakozásoknak, a maginfláció 1,6 százalékos értéke azonban meglepő - mondták a szakértők.
Miután a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban fokozottabban figyeli a maginfláció alakulását, így felerősödtek - a már beárazott, vagyis biztosra vett - 25 bázispontnál magasabb vágást valószínűsítő várakozások. Lányi Bence, a Raiffesien szakértője ennek kapcsán elmondta: bár a piac próbálja kikényszeríteni az 50 bázispontos csökkentést, a jegybank óvatos marad. A szakértők úgy vélik - ha fennmarad a kedvező maginflációs trend - a jegybankárok folytatva eddigi következetes politikájukat augusztus 22-i ülésükön 25 bázispontot nyesnek a kamatból, majd az év hátralévő részében további vágásokat hajtanak végre, ezek eredményeként pedig az év végére 6 százalékra süllyedhet majd az alapkamat.
Az növekvő amerikai kamatszint magyar piacra gyakorolt hatását firtató kérdésünkre Pintér azt felelte: a tengerentúli kamatemelési ciklus eddig nem igazán volt hatással a magyar piacra, s ez várhatóan a következő hónapokban is így lesz, annak ellenére, hogy a piaci várakozások alapján a Fed újabb emeléseket tervez. A prognózisok szerint az év végéig 4,25 százalékig nőhet az amerikai irányadó kamat, ugyanakkor már nem erre az évre, hanem a következő esztendőre kell koncentrálni - fogalmazott Pintér, hozzátéve: egyes vélekedések szerint 4,5 százalékos szintnél megáll a Fed, mások szerint azonban 2006 végéig 5 százalékig emelkedik a irányadó amerikai kamat. Utóbbi szcenárió esetén az MNB-nek az eddigieknél is óvatosabbbnak kell lennie, e folyamatok nyomán ugyanis tovább zsugorodna a két ország közötti kamatkülönbség, ami már most is a történelmi mélypont közelében jár.
Jelenleg a 10 éves magyar kötvények hozama 5,9 százalék, míg amerikai papíroké 4,4 százalék, ez pedig egyes befektetők számára alacsony kamatfelárat jelenthet Magyarország fundamentális kockázatait figyelembe véve. Az elemzők szerint ugyanis továbbra sem beszélhetünk strukturális reformról, a kormány trükkökkel igyekszik teljesíteni a hiánycélt, ám ettől az államháztartás problémája nem oldódik meg, márpedig a valós hiánycsökkentés az euró terveztett bevezetése miatt egyre sürgetőbb.
