Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Este című műsornak adott mintegy negyvenperces interjúját Sólyom László azzal kezdte: a köztársaság elnöki tisztét eddigi életpályájának szerves folytatásaként fogja fel. "Azért is vállaltam az elnöki tisztet, mert úgy érzem: vannak olyan előzmények, amelyekre támaszkodhatok. Nyilván átgondoltam, hogy milyen stílusú elnök akarok lenni, amit nem is rejtettem véka alá a nyilatkozataimban. Mindenki tudja, hogy mire számíthat" - mondta.
Nem lesz népünnepély
Arra a kérdésre, hogy miért szerény, a külsőségektől és felhajtásoktól mentes beiktatási ceremóniát tervez, az elnök azt válaszolta, hogy sokféleképpen lehet ünnepelni. "Ahhoz hogy valamit ünnepeljünk, tisztában kell lenni az ünnep tartalmával, különben puszta látványossággá válik. Márpedig beiktatás jogilag nincs. A hivatali esküt már letettem a Parlamentben, ünnepélyes keretek között, fanfárok, és a történelmi zászlók társaságában. Puszta ismétlés lett volna ennek újra megjelenítése. Nem szeretném magam huszárokkal és ágyúlövésekkel ünnepeltetni. Ez talán illik az elnöki programomhoz is: szerényen és háttérben maradva szeretnék dolgozni" - mondta Sólyom László.
Az ország állapota
A rendszerváltozás után tizenöt évvel Magyarország állapotáról szólva az elnök elmondta: "Nagyon sokan csalódtak a rendszerváltásban, de főleg azért, mert olyan illúziókat fűztek hozzá, amelyek nem voltak reálisak. Magyarországon jelentős probléma a szegénység, de biztos vagyok benne, hogy a politikai rendszerváltás előbb-utóbb meghozza a gazdasági gyümölcsét is". Az elnök ugyanakkor nem szeretné megmondani, hogy gazdaságilag mi a jó az országnak, ezt ráhagyja a politikusokra. Sólyom László inkább azokra az új kezdeményezésekre szeretne rámutatni, amelyek élnek a társadalomban. Az elnök szerint most jött el az ideje annak, hogy egy másfajta politikát alakítson ki a társadalom, amelyben az elnöknek vezető szerepe lehet. "Most látom a jeleit annak, hogy az emberek megelégelték a pénz és a politika kétes hatalmát, és újra a társadalmi értékek felé fordulnak".
Lehet más a politika!
Az elnök szerint a politika fogalma jóval több, mint amit a mainstream média, vagy maguk a politikusok sugallnak. "A politika nem csak a pártok harca a hatalomért, hanem az, hogy az emberek részt vesznek a közügyek alakításában. És ebben a civil szervezeteknek óriási szerepe van, amire bizonyíték a Védegylet sikeres kampánya a Zengőért, vagy éppen a megválasztásomért" - mondta az elnök.
Az elnök nem konzultál
Az elnöknek nem az a feladata, hogy békebíró legyen, és a pártok között közvetítsen. Mivel az elnök a pártpolitika fölött áll, politikai eszközök hiányában csak úgy tud hatni a közéletre, hogy személyes példát mutat. "Önmagában a hallgatásnak is lehet erkölcsi üzenete" - mondta Sólyom. Az elnök legfontosabb feladatának az alkotmányosság feletti őrködést tartja, függetlenül a pártpolitikától. Az alkotmány nem pusztán jogi szabálygyűjtemény, hanem erkölcsi értékek megjelenítője - mondta.
Politikai és morális eszközök
Az elnök elmondta, hogy a látszattal ellentétben meglehetősen széles jogosítványai vannak a magyar köztársasági elnöknek az alkotmányosság védelme érdekében. "Ha nagyon kisiklik a politika, rendkívüli helyzetben az elnök szerepe felértékelődik. Például feloszlathatja a Parlamentet". De a normál demokratikus működésben is változatos jogi eszközei vannak: így például visszadobhat, vagy javasolhat törvényeket, kinevezéseknél nélküle nem lehet dönteni, stb. Az elnök ugyanakkor legfontosabb feladatának nem a jogi, hanem a morális természetű példaadást tartja: meg kell jelenítenie az emberekben már létező igényt egy másfajta magatartásra, ami aztán visszahat magára a politikára, a politikusokra is. Hangsúlyozta: a törvényjavaslati jogkörével nem kíván élni.
Közvetlen elnökválasztás
Az elnök szerint történetileg a magyar közjogi rendszerbe nem illik bele szervesen a közvetlen elnökválasztás gondolata. Másrészt "senkinek ne legyenek illúziói: ha a nép választana elnököt, az éppúgy a pártok kampánya lenne, mint hogyha a Parlament választaná az elnököt" - fogalmazott Sólyom László, aki az elnöki jogkörök bővítésére sem lát alkotmányos lehetőséget. A rendszerváltás Magyarországon meghatározott történelmi keretek között ment végbe, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy alkotmányos forradalom zajlott. Mivel az alkotmány rendszerében meghatározott helye van az elnöki jogköröknek, ezért az nem erősíthető vagy csökkenthető az egész alkotmány megváltoztatása nélkül.
Ország-értékelő beszédek sem lesznek
Az elnök megerősítette, hogy keveset kíván szólni, ugyanakkor maximálisan ki szeretné használni azokat a szimbolikus eseményeket, amelyek alkalmasak arra, hogy kifejtse a véleményét az ország mindenkori állapotáról. Sólyom László fenntartja magának a jogot, hogy évente legalább egyszer elmondja gondolatatait Magyarországról, de ennek időpontját ő fogja megválasztani, nem pedig a politika, vagy a sajtó. "Közeleg augusztus 20-a, és úgy döntöttem, hogy én ekkor szeretném elmondani a beiktatási beszédemet, aminek nyilván szimbolikus jelentősége is van". Ez nem ország-értékelő beszéd lesz - hangsúlyozta az elnök -, hanem olyan megjelenés, amely megerősíti az embereket és bemutatja, hogy lehet más a politika, vagyis hogy mit lehetne megvalósítani a közélet jobbá tétele érdekében.
Véleményszabadság
Az elnök úgy véli: a társadalom számára a szólásszabadság az egyik legfontosabb szabadságjog, amit a politika gyakran korlátozni akar. Ez érthető, de nem megengedhető. "Szilárd álláspontom, hogy az embereket hagyni kell beszélni. El kell tudni viselni azt, ami kellemetlen, felháborító, vagy megbotránkoztató. Például a gyűlöletbeszéd ellen nem büntetőjogi eszközökkel kell harcolni, hanem az erkölcsi állapotokat kell megjavítani. Hogyha oda jutunk, hogy a gyűlölködő az emberek szemében tényleg gyűlölködő lesz, az az igazán ideális állapot, nem pedig az, hogy rögtön bírósági eljárásokat indítunk, és a gyűlölködővel foglalkozik ez egész sajtó" - mondta Sólyom László.
Kettős állampolgárság
Az elnök különösen fontos feladatának tartja a határon túli magyarok ügyét. Kiemelte: Magyarország köztársasági elnökeként kötelessége összefogni, összhangba hozni a határon túli magyar nemzetrészeket az itthoniakkal, ami független a pártpolitikától. Nem véletlen, hogy az első interjúját a pozsonyi Új Szó-nak adta, hiszen ezzel is jelezni akarta, hogy rendkívül fontosnak tartja a kérdést. Sólyom László élesen bírálta a kettős állampolgárság előkészítetlen, érzelmileg hangszerelt lebonyolítását. Az elnök szerint jogilag-szakmailag nem volt tisztázva, hogy pontosan mit is akarnak a népszavazással, és mi lenne ennek a kihatása. "Kár volt idő előtt előjönni ezzel, de a kérdés nincs lefutva"- hangsúlyozta. Éppen ezért egyik első teendője lesz találkozni a Magyar Állandó Értekezlet tagjaival.
Szimbolikus tettek
Az elnök az interjú végén elmondta: első külföldi útja Ausztriába fog vezetni. Ennek oka, hogy tavaly Heinz Fischer frissen megválasztott osztrák köztársasági elnök - a hagyományoktól eltérően - nem Svácjba, hanem Magyarországra látogatott, ezzel is hangsúlyozva a különleges viszonyt a két ország között. "Ezt szeretném viszonozni"- mondta az elnök, akinek második útja Lengyelországba fog vezetni a Szolidaritás 25. évfordulójának megünneplésére. "Nekem, mint rendszerváltónak különösen jól esik, hogy Magyarországot a gdanski hajógyári munkások előtt fogom képviselni" - mondta végezetül az elnök.
