Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A friss felmérés alapján a legismertebb multikultúrális rendezvénysorozat Magyarországon a Sziget, majd megosztva második helyen van a Hegyalja és a Volt Fesztivál. A Szigetet a megkérdezettek 95 százaléka, a másik két programot a válaszadók közel kétharmada ismeri. A rendezők tapasztalatai szerint egyre látogatottabbak ezek a rendezvények.
Hegyalja, Want2A Tokaj szomszédságában fekvő rakamazi kempingben idén hatodik alkalommal megrendezett rendezvényre több mint 51 ezren voltak kiváncsiak, míg egy évvel korábban 41, 2002-ben 32 ezer vendéget regisztráltak. Ez azt jelzi, hogy van igény a színvonalas koncertsorozatokra - mondta a Bukonvinszky Béla, a Delta Fest Rendezvényszervező és Kivitelező Kft. egyik vezetője. A cég másik nagyobb volumenű rendezvénye, a mezőtúri Wan2 néven futó fesztivál. (A Delta Fest névadói szerződést kötött a Sziget Kulturális Szervező Irodával, így használhatja a brandet.) Utóbbi a soproni Volttól, a Szigettől és a Hegyaljától eltérően speciális vendégkört vonz: ez ugyanis egy kimondott rockfesztivál. Itt a látogatószám már beállt a 12 ezres szintre, ami Bukovinszky Béla szerint nem is fog jelentősebben növekedni. A szakember a költségekről szólva elmondta: 45 millió forint költségvetésű mezőtúri buli nullszaldós volt az idén, míg a 90 millió forintból létrehozott Hegyalja Fesztivál már nyereséget hozott a társaságnak.
Volt, SzigetA soproni Volt Fesztivál költségvetése az idén több mint 200 millió forint volt. Ebből 80 millió forint ment el programszervezésre, színpadtechnikára 40 milliót, infrastruktúrára (biztonsági szolgálat, kordonok, tisztálkodási egységek) 30 milliót, reklámra 30 milliót fordítottak, míg szervezéssel kapcsolatos - cégen belüli - költségek 20 millió forintra rúgtak - mondta Takács Gábor, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatója. A látogatók száma itt is emelkedett tavalyhoz képest, összesen 45 ezren voltak kíváncsiak a soproni helyszínen megrendezett koncertekre.
Ennél nagyobb volumenű program maga a Sziget Fesztivál, melynek látogatottsága az utóbbi években beállt a 350-370 ezres szintre. A vendégszám növelése érdekében a Sziget az idén a korábbiaknál is komolyabb programot állított össze. A színesebb kínálat azonban pénzbe kerül, a cég jelentős kockázatot vállalva - tavalyhoz képest - 400 millió forinttal többet, 1,8 milliárd forintot költ az idei rendezvénysorozatra. Az már most látszik, hogy ennek meglett az eredménye, hiszen a Sziget történetében nem volt még példa arra, hogy a start előtt 10 nappal valamennyi elővételes hetijegy gazdára talált volna. Ez annak fényében is figyelemre méltó teljesítmény, hogy a múlt évhez képest jelentősen, 20 százalékkal emelkedtek az árak. Ebből az látszik, hogy a vendégek a jobb műsorra hajlandóak többet áldozni - fogalmazott Takács Gábor, hozzátéve: reményei szerint a látogatók száma az idén túllépi a 400 ezer főt. A nagy érdeklődésre tekintettelegyébként az idén a napijegyet elővételben is lehet kapni. Az igazgató hangsúlyozta: a költségek egy jelentős részét teszik ki az olyan programok, amelyekkel csak a Sziget keretein belül találkozhat a publikum. Számos olyan rendezvény van ugyanis, amit piaci alapon képtelenség lenne "eladni", bemutatni az érdeklődőknek. Többek között ezért is tekinti sokan a Szigetet a kultúra egyik fellegvárának - tette hozzá az ügyvezető igazgató.
EFOTTAz egyik legrégebbi magyarországi fesztivál, az EFOTT, vagyis az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója. Az idén Velence adott helyet a július 19-től 24-ig tartó rendezvénynek. Szervezője a Valley Hungary volt, amely a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel közösen nyerte el a fesztivál rendezésére szóló megbízást. Vágó Tamás, a cég ügyvezető igazgatója a rendezvény pénzügyi vonzatáról - konkrétumok említése - nélkül annyit mondott, a jegyekből folyt be a legnagyobb összeg. Vágó becslése szerint nagyjából összesen 40 ezer ember látogatott el a Velencei-tó melletti településen megrendezett fesztiválra. A szombati napon megdőlt az EFOTT-rekord, becslések szerint ugyanis az Ákos koncertjére több mint 14 ezren voltak kiváncsiak. Vágó hozzátette: a teljes vendégsereg egy jelentős része nem vásárolt jegyet, ők ugyanis a fellépőkkel érkeztek, illetve a szponzorok vendégei voltak. A bérletekért egyébként elővételbe 9500, a helyszínen 9900 forintot kellett fizetni, míg egy napijegy 3000 forintot kóstált.
Egyes vélekedések szerint az EFOTT sok esetben rombolja a fesztiválszervezők renoméját. Sokak szerint nem szabadna minden évben más-más egyetem huszonéves, tapasztalatlan hallgatóira bízni egy 40-70 millió forintos költségvetésű találkozó rendezését. Számos diák abban a hitben él, hogy lebonyolítják a néhány napos rendezvényt után csak a nyereséget kell eltenni, majd nem kell a dologgal többet foglalkoznia. Több település polgármestere is bánja, hogy helyet biztosított a rendezvénynek, az utómunkák (például a szemét eltakarítása) ugyanis pluszköltséget jelentettek az önkormányzatnak, amit senkin nem lehetett behajtani. A probléma az, hogy a rendezőt évente választja ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Így pedig nem biztos, hogy az a csapat, aki az adott évben megszervezi a találkozót, jövőre is megkapja ezt a jogot, vagyis nem csoda, hogy rövid távra tervez. Szakemberek szerint a rendszert meg kellene változtatni, a legjobb az lenne, ha pályázat útján megbíznának egy szervező céget, aki 3-5 évig lenne a főszervező, így ki lehetne alakítani az EFOTT brandjét, ráadásul kuriózumként fel lehetne mutatni, hogy nem egy adott helyhez kötött rendezvény. Ehhez persze az kell, hogy az adott cég vállalja azt, hogy ami egy fesztiválszervező életében természetes: az első évek veszteségét meg kell kénytelenek finanszírozni ahhoz, hogy felfuttassák a rendezvényt. Ez sok évig tartó munka, komoly kiadásokkal jár, de a jelek szerint megéri, a fesztiválok többsége nyereséges.
A Sziget elfogadtatta a cégekkel a fesztiválokatMég mindig nehéz feladat támogatókat szerezni, de könnyebb, mint a korábbi években - mondta Bukovinszky, aki hangsúlyozta: ebben elvitathatatlan érdemei vannak a Sziget Kft.-nek, akik szalonképessé tette a fesztiválkultúrát a társaságok előtt. Mint mondta annak idején a társaságok teljesen elzárkóztak a fesztiválon való részvételtől, mondván, annak nincs reklámértéke, ráadásul rossz színben tüntetheti fel a táraságot. Sok konfrontálódás és több év nehéz munkájával sikerült meggyőzni a cégeket arról, hogy igenis van értelme beszállni egy fesztivál rendezésébe - mondta Takács, hozzátéve: az elmúlt években drasztikusan - 100 millió forint körüli összeggel - csökken a sör- és üdítőgyártók és a Pannon GSM mellett a korábban meghatározó szponzornak számító dohányszektortól származó támogatás, s erre csak rátett egy lapáttal a dohányreklámokat tiltó, hétfőtől élő uniós rendelet. Ezek a cégek ennek ellenére fontosnak tartják a részvételt a Szigeten és más rendezvényeken is, ám megjelenésük korlátozott, így nem invesztálnak annyi pénzt, mint korábban. A kiesés azonban pótolható: más szektorok képviselői egyre inkább felfedezik a nagyszabású rendezvényben rejlő lehetőségeket. Idén például a Tesco is kivonul, s a K&H révén a bankszektor is jóval erőteljesebben képviselteti magát a Szigeten. Takács Gábor szerint emellett további cégek megjelenése is várható a jövőben, a fiatalokat célcsoportjuknak tekintő autógyárak megjelenésére azonban még 3-4 évet várni kell. Bukovinszky ehhez azt tette hozzá, hogy a remélhetőleg a távközlési ágazat is fokozottabban lesz jelen a fesztiválokon. Erre azért is szükség lesz, mert a külföldi példák alapján elképzelhető, hogy az állam - tárcák - a jövőben nem ad támogatást a rendezvényekhez. Nyugaton ugyanis a kormányok egy fillért sem áldoznak az ilyen feztiválokra.
Nincs konkurenciaharcA fesztiválszervezők között nem igazán lehet rivalizásáról beszélni, a társaságok igyekeznek együttműködni egymással. Igen drága mulatság ugyanis fenntartani egy több színpados rendezvényre lebonyolítására alkalmas infrastruktúrát, technikai stábot. Emiatt inkább együttműködnek a cégek, a Sziget Kft. alvállalkozóként alkalmaz több kisebb társaságot, köztük a Delta Festet, ám utóbbiak is kérnek segítséget saját programjukhoz a "fesztiválmamuttól". Takács és Bukovinszky egyaránt arról számolt be, hogy a külföldi cégek nem igazán érdeklődnek fesztiválpiac iránt, elsősorban az óriási kockázat miatt. Voltak próbálkozások, ám azok rendre megbuktak, az egyik külföldi társaság 200 ezer eurós mínusszal volt kénytelen eloldalogni.
Népszrűek a más jellegű fesztiválok isA komolyzenei fesztiválok közül kiemelendő, a Budafest nyári zenei fesztivál, amelynek három fővárosi helyszín - a Hilton Dominikánus Udvar, a Szent István Bazilika előtti tér, illetve az Operaház - ad helyet. Ottó Ildikó a V.I.P. ARTS Manager és Produkciós Iroda vezetője a NAPI Online-nak elmondta: komoly érdeklődés mutatkozik az előadások iránt, ami részben a fesztivál ismertségének és a jó előadásoknak köszönhető. A Dominikánus Udvarban rendezett, 4500 forintos jeggyel megtekinthető eladások teltházasak, igaz itt csak 200 fő fér el. A Bazilika előtt kialakított nézőtér ezer férőhelyes, ám az előadásokat ennél jóval többen látják: az arra sétáló érdeklődők ugyanis az alacsony kordonok mögül szintén élvezheti az eklőadáast anélkül, hogy fizetnének érte: így akár egy előadást 2-4 ezren is láthatnak - mondta a Ottó Ildikó, és hozzáfűzte: a harmadik helyszínen, az Operában is teltházasak az előadások, az össznézőszám 9 ezerre tehető. A legjobb az lenne, ha valamennyi előadást ingyenessé lehetne tenni, s a jövőben erre törekszik a társaság, ám ez kemény diónak tűnik. Ottó elmondta: igen sok céget próbáltak szponzornak felkérni, ám azt tapasztalták, a cégeknek nincs pénzük ilyen célra. A másik oldalon is ez a helyzet, az V. kerület az idén nem tudott pénzzel hozzájárulni az Az 1992 minden évben megrendezett, idén 120-130 millió forint összköltségű fesztivál lebonyolításához, de ingyenesen a cég rendelkezésére bocsátotta a Bazilika előtti teret. A cégnek jó kapcsolata van a nagyobb hotelekkel, amelyek a fesztivál rendezvényeire irányítják a kultúra iránt érdeklődő turistákat. A német, osztrák, olasz vendégek mellett sok a japán néző is. Ottó Ildikó szerint a többnyire teltházas előadások bizonyítják, hogy népszerű a rendezvénysorozat: az emberek már tudnak róla, s érdeklődnek az előadások iránt, ami még akkor is kedvező, ha esetleg nem is vesznek jegyet. Ottó Ildikó úgy véli, egy ilyen típusú fesztiválnak 4-5 évnek van szüksége ahhoz, hogy beérjen.
Meg kell említeni a szintén komoly hagyományokkal rendelkező, Művészetek Völgyét, amely jellegében más, mint a felsorolt - elsősorban a zenére koncentráló - zenei fesztiválok. A Balaton-felvidéken fekvő Kapolcs település nevével fémjelzett kulturális programsorozat is évek óta egyre több nézőt vonz. Az eddigi adatok szerint a most vasárnap záruló rendezvény rekordlátogatottságot ér el.
