Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A prognózisban szereplőnél valamivel rosszabb adat elsősorban az élelmiszerárak szezonális áremelkedésével és az üzemanyagok drágulásával magyarázható - mondta Suppan Gergely. A Takarékbank szakértője a NAPI Online-nak elmondta: a 0,2 százalékpontos tévedés nem jelent szignifikáns eltérést, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a piac a ténylegesnél valamivel alacsonyabban kalkulálta az üzemanyagárak emelkedését. Sokkal lényegesebb és kedvezőbb a maginfláció kedvező alakulása - fogalmazott Suppan, aki szerint a jelenlegi feltételek mellett az inflációs cél kényelmesen teljesíthető, az év végi 12 hónapra visszatekintő infláció alulról súrolja majd a 4 százalékot.
Bár az infláció eddigi alakulása és a kedvező kilátások alapján jövő hétfőn a Magyar Nemzeti Bank döntéshozó, testülete, a Monetáris Tanács akár 50 bázispontot is nyeshetne a jelenleg 7 százalékos alapkamatból, Suppan úgy látja, a jegybankárok óvatosak maradnak, így csak 25 bázispontos csökkentésről döntenek. Ezt azonban, várhatóan augusztusban egy újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés követheti - tette hozzá. Suppanhoz hasonlóan értékelte a ma publikált KSH-adatot Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
Bár a júniusi, egy évre visszatekintő infláció enyhén felülmúlta a várakozásokat, tulajdonképpen mindegy, hogy 3,6 és 3,8 százalékos volt a ráta, a lényeg, hogy maginfláció tovább csökkent. Miután a jegybank elsősorban a júniusi inflációs adatot felfelé húzó szezonális árváltozásokat nem tartalmazó maginfláció alapján dönt a kamatmódosításokról, van tér a csökkentésre. A piaci környezet is kedvező, tehát az 50 bázispontos kamatvágás is belefér, de a jegybank inkább csak 25 bázisponttal csökkenti a kamatot jövő hétfőn, s az év hátralévő részében, valószínűleg augusztusban egy ugyanekkora mértékű kamatvágást hajt végre.
A jövő évi áfacsökkentés csupán egyszeri hatással jár, de a jegybank valamilyen szinten azért figyelembe fogja venni, ami újabb kamatcsökkentésre ad majd módot - fogalmazott az elemző, hozzátéve: 12 hónapos távlatban összesen 100 bázisponttal csökkenhet az alapkamat. Németh Dávid, az ING közgazdásza az júniusi infláció kapcsán azt emelte ki, hogy a prognosztizáltnál magasabb ráta az - üzemanyagok mellett - az élelmiszerek, ezen belül pedig elsősorban a fel nem dolgozott termékek átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedésére vezethető vissza. A decemberi inflációt korábban 3,9 százalékra váró szakértő úgy látja, ha az élelmiszerek esetében az év hátralévő részében is fennmarad ez a trend, akkor az év végi infláció 4 százalék fölé kúszhat. Kollégáihoz hasonlóan Németh is a maginfláció alakulását méltatta: január óta 3,8 százalékról 1,9 százalékra süllyedt a ráta, ami rendkívül jó eredmény. Hangsúlyozta: a elsősorban az erős forint miatt a tartós fogyasztási cikkek ára a múlt hónapban 0,4 százalékkal csökkent, ami kedvezett a fogyasztói árak alakulásának A szakértő szerint sem várható, hogy a Monetáris Tanács következő ülésén egyből 50 bázisponttal mérsékelné a kamatot, kollégáihoz hasonlóan azt valószínűsíti, hogy a hétfői 25 bázispont után augusztusban egy újabb 25 bázispontos csökkentésről döntenek majd a tagok.
Ez a szint várhatóan kitart az év végéig, azaz az alapkamat 6,5 százalékon szilveszterezik. A szakértő az amerikai kamatemelések régió piacaira gyakorolt hatásait firtató kérdésükre reagálva közölte: a piac 3,75 bázispontos amerikai kamatot áraz az év végére, ha azonban a Fed folytatja a mérsékelt kamatemelési politikát, akkor a jövő év elején gondok jelentkezhetnek a térségben, elkezdődhet ugyanis a tőkevándorlás az Egyesült Államok felé. Pintér András szerint a vártnál magasabb inflációt ellensúlyozza a kiváló maginflációs eredmény, s a monetáris politika szempontjából épp ez utóbbi fontos. Ebből fakadóan a piaci hatása sem volt a mai közzétételnek, a forint árfolyama nem változott számottevően.
Az Inter-Európa Bank szakértője hozzáfűzte: nyár végéig a piac 50 bázispontos kamatcsökkentést áraz, ez várhatóan két lépésben valósul meg, azaz hétfőn 25, a következő hónapban pedig újabb kamatcsökkenését várható. Az év hátralévő részében 3,5 százalék körül stabilizálódhat az fogyasztói áremelkedés üteme, így nem várható, hogy inflációs oldalról támogatást kapna egy újabb kamatcsökkentés. Fontos kérdés, hogy jövőre a jegybank miként kezeli az egyszeri hatással járó áfacsökkentést. Pintér osztja Török véleményét, miszerint a jegybank azért reagál arra, ennek megfelelően a szakértő 12 hónapos időhorizonton 100 bázisponttal csökkenhet az alapkamat.
