Az elmúlt hónapokban publikált makrogazdasági adatok alapján a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az infláció szempontjából a múlt év végén kibontakozott, a korábbi várakozásoknál is kedvezőbb tendencia meghatározó marad. Az infláció és a nominális bérek 2004. második félévében megfigyelt alakulása arra utal, hogy csökkent az inflációs várakozások magas szinten maradásának kockázata. A javuló inflációs kilátások lehetővé teszik az irányadó kamat mérséklését. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete és annak piaci megítélése azonban óvatos kamatpolitikát tesz szükségessé. Bár a nemzetközi befektetői légkör továbbra is kedvező, a hazai pénzügyi piacokon az utóbbi hetekben a bizonytalanság jelei is fellelhetők, melyekre a Monetáris Tanács döntései meghozatalakor továbbra is figyelemmel lesz.
Decemberben folytatódott a fogyasztói áremelkedési ütem csökkenése, és ez a hosszabb távú tendenciák megítélése szempontjából meghatározó maginflációban is végbement. A csökkenéshez számos olyan tétel járult hozzá, melyekre a monetáris politika hatást gyakorol, vagyis az elmúlt év kiszámítható kamatpolitikája és a stabil árfolyam eredményesnek bizonyult az indirektadó-emelések miatt megugró árnövekedés fékezésében. A Monetáris Tanács jó esélyt lát arra, hogy 2005-ben az infláció visszatérjen az adóemelés előtt jellemző szintre, és nem lát jelentős kockázatot arra vonatkozóan, hogy az év végi inflációs számok a 2005-ös 4, illetve a 2006-os 3,5 százalékos inflációs célokat meghaladják.
Az elmúlt év során a kamatpolitikának kiemelt célja volt, hogy az indirekt adók emelése ne okozzon tartós emelkedést az inflációban. Bár a versenyszférában tapasztalt novemberi bérnövekedési adat óvatosságra int, 2004. második felében összességében lassulás jellemezte a bérdinamikát. A mérséklődő növekedés is arra utal, hogy az inflációs várakozások nem emelkedtek meg tartósan, így a dezinfláció folytatódása idén is várható.
A legfrissebb adatok a gazdasági konjunktúra folytatódását támasztják alá. Az ipari termelés és export adatok megerősítik, hogy a tavalyi év vége felé élénkült a vállalati aktivitás. Bár a lakossági kereslet 2004-ben lassabban nőtt, mint a megelőző években, a növekedés üteme a korábbi várakozásokat meghaladja.
A kedvezőbb külkereskedelmi mérleg a külső egyensúlyban látható kockázatokat valamelyest enyhíti, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg GDP arányos tavalyi hiánya így is közel 9 százalékra tehető.
A külső egyensúlytalanság mérsékléséhez az államháztartási hiány számottevő csökkentésére van szükség. Mivel 2004-es a hiány részben átmeneti intézkedésekkel alakult ki, 2005-ben még nem körvonalazódik egy, a pénzügyi piacok, a hitelminősítő intézetek és európai partnereink számára is megnyugtató, a konvergencia-programmal összhangban álló fiskális konszolidáció.
A nemzetközi befektetői környezet ma még kedvezően alakul, de jelentős bizonytalanságokat is tartalmaz. A hazai egyensúlyi problémák miatt azonban a változatlanul élénk nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság ellenére a forintbefektetések iránt megnyilvánuló külföldi kereslet mérsékelt. A fenti tényezőket figyelembe véve a jelenlegi 50bp-os kamatcsökkentéssel a kamatfelár olyan szinthez közeledik, amely a jelzett kockázatok mellett a jövőben fokozott óvatosságot indokol a Monetáris Tanács részéről.
