A módszer lényege, hogy a csalásokat szervezők hajléktalanok neve alatt futó cégeknek adják el a szándékosan csődbe juttatott, tetemes adó- és köztartozásokat felhalmozó társaságokat. Az adásvételi megállapodásban felsorolják a azokat az eszközöket, készleteket, amelyek a csődeljárás esetén a követelések fedezetéül szolgálna, azaz kiürítik a céget. Sok esetben fiktív számlázásra alapítanak céget a szóban forgó bűnözők. Volt példa arra, hogy egy személy, hajléktalanok adatait felhasználva 114 céget alapított, amelyek több mint ezer társaságnak adtak fiktív számlákat.
Az hajléktalanok nevei alatt futó cégek csődbe juttatása és eltűntetése után általában állami követelések maradnak, jellemzően az APEH és a VPOP jelenik meg hitelezői oldalon. Az ominózus, esetenként százmilliós nagyságrendű összegek közvetve vagy közvetlenül a költségvetésnek okoz kiesést. Azt is elképzelhető, hogy az ilyen cégeken keresztül tűnt el az idei évre tervezett áfabevétel egy része. Amennyiben ez így van, az Európai Unió előtt is felelnünk kell.
