Az előírások szerint a szóban forgó országnak az adott vizsgálatot megelőző 12 hónapban a következőket kell teljesítenie:
- az infláció maximum 1,5 százalékkal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb feljegyzett ráta;
- a hosszú lejáratú államkötvények, vagy az azokkal összevethető értékpapírok alapján hosszú kialkult hosszú távú kamatláb legfeljebb 2 százalékkal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam hasonló mutatóinak átlagát;
- a GDP-arányos államháztartási defcit maximum 3 százalékos lehet;
- az államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát.
További, hazánkra egyelőre nem vonatkozó feltétel, hogy az eurózónába történő belépés előtt a nemzeti devizának legalább két évet el kell töltenie a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávot engedélyező ERM-II pénzügyi rendszerben.
A jelentés alapján az augusztust megelőző 12 hónapban az átlagos inflációs ráta Magyarországon 6,5 százalék volt, szemben a maximum 2,4 százalékos elvárással. A tavalyi 6,2 százalékos áht-hiány több mint duplája az előírtnak, a hosszú távú kamatláb 8,1 százalékos volt, ami 1,7 százalékponttal magasabb a megszabott értéknél. Egyedül az államadósságra vonatkozó feltétel teljesült, ez 0,9 százalékkal a plafon alatt maradt.
Az elemzés alapján az ERM-II-be 2004. június 24-én belépő Észtország és Litvánia mellett Szlovénia áll jól: a balti országok megfeleltek a kritériumoknak, ám délnyugati szomszédunk az inflációs előírást nem teljesítette. A legrosszabbul produkálók között van hazánk és Lengyelország, de a többi aspiránsnak is van pótolnivalója rendesen. A vizsgált államok közül sehol sem volt a jogszabályi kompatibilitás.
