Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők gyakorlatilag tényként kezelik, hogy a monetáris tanács hétfőn 50 bázispontot vág a jegybanki alapkamat jelenleg 11,0 százalékos mértékéből. A csökkentésnek alapvetően a kedvező infláció biztosít teret, s a piac is beárazta a mérséklést. Az év hátralévő részében – bizonyos feltételek, például erős forint, folytatódó dezinfláció teljesülése esetén – az elemzők legfeljebb további, összesen 50 bázispontos vágást tudnak elképzelni.
Közvetlenül az inflációs adat keddi napvilágra kerülése után meglódult a piac fantáziája, és 75, sőt 100 bázispontos vágást sem tartottak kizártnak – feltehetően ez is hozzájárult a vészharangok londoni megkondításához –, ám mostanra lehűltek a kedélyek és senki sem vár 50 bázispontnál többet. Indokolt a jegybank óvatos kamatpolitikájának fenntartása – mondta a NAPI Gazdaságnak Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. A hosszú papírokra ugyanis továbbra sincs stabil kereslet, a fiskus pedig továbbra is bizonytalan. Emellett a maginfláció nem mérséklődött. A CIB Bank elemzése szerint a korábban a jegybank által kockázatosnak ítélt területeken (külső és belső egyensúly, befektetői bizalom) nem következett be számottevő javulás augusztus óta. Azt azonban ki kell emelni, hogy a 2005-ös költségvetésről a kormányzat és a jegybank között a korábbinál sokkal nagyobb az összhang – véli Trippon Mariann, a bank elemzője.
A hétfői kamatvágás Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője szerint egy lassú kamatcsökkentési ciklus beindulásának lehet a kezdete. Amennyiben jövőre folytatódik a dezinfláció és az államháztartás is „hozza magát”, úgy kisebb lépésekben 2005 során 200-250 bázisponttal mérséklődhet az irányadó kamat mértéke.
Az EU-tagországokban jóval kisebb a jegybankok úgynevezett függetlensége, a kormány(fő) jelentős befolyással bír a monetáris politikára. Nagy-Britanniában például a miniszterelnök hatáskörébe tartozik a monetáris tanács tagjainak kinevezése.
