Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az NFH már dolgozik az Átfogó Fejlesztési Terven (ÁFT) másik nevén Európa terven, amelynek része lesz a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) is. Hogyan áll ezek előkészítése?
- Az ÁFT-ben az összes kormányzati terv megjelenik, így azok is, amelyeket az EU nem finanszíroz. Ennek része a 2007-től 2013-ig időszakra szóló második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) is. Egyelőre nem eldöntött, hogy a második NFT-ben milyen operatív programok futnak majd. Elképzeléseink szerint az első NFT struktúrája több helyen is változik, például több téma kikerülhet az operatív programok közül. Várhatóan "megversenyeztetjük" a legesélyesebb témákat.
Az EU által elvárt menetrend szerint a második NFT stratégiáját 2005 tavaszán kell bemutatni az Európai Bizottságnak, majd ősszel kell összeállni a kormány által jóváhagyott tervezetnek. A végleges verziónak 2006 tavaszán kell elkészülnie, ez a feltétele ugyanis annak, hogy 2007. január elsején minden pontosan induljon.
- A jövendő struktúrát befolyásolhatja az is, hogyan maga az EU alakítja át támogatási célrendszerét. Mennyi látszik ezekből?
- Több területe is várható a prioritásváltozás: például az eddiginél hangsúlyosabb lesz - a lisszaboni folyamat szellemében - a versenyképesség és tudásbázis fejlesztése; a vidékfejlesztés az agrártámogatások "fölé" kerül; az elővárosi közlekedés fejlesztése támogathatóvá válik.
Emellett megmaradnak biztos pontok is. A legkevésbé fejlett régiók növekedését és a foglalkoztatás bővítését célzó konvergencia-célkitűzésre a kohéziós költségvetés 78 százaléka jut. A prioritás kedvezményezettjei továbbra is a legszegényebb régiók lesznek, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A tervek szerint továbbra is fenntartják a kohéziós alap támogatásait, amelyre az uniós átlag GDP 90 százalékát nem elérő országok pályázhatnak.
- A Draskovics Tibor pénzügyminiszter hivatalba lépését követően elhatározott költségvetési kiadáscsökkentés hogyan érinti a magyar állami társfinanszírozást?
- A kormány az unióval szemben a közösségi támogatási keretterv, amelyben 2006-ig garanciát vállal a társfinanszírozásra. A keretterv annak a 62 jogcímnek a pontos megfogalmazása, amelyek alapján el lehet nyerni az uniós pénzforrásokat. Ezek az összeg a kiadási oldal átszabása után is változatlanok maradtak, így erről az oldalról 2006-ig biztos a finanszírozás.
Nagy kérdés azonban, hogy mi lesz a 2006 után. Véleményem szerint a magyar költségvetésnek fel kellene vállania, hogy az uniós társfinanszírozás biztosítása a legfontosabb. Ennek elfogadásához azonban már a költségvetés kialakításnál is új szemléletre volna szükség: a bázisalapú helyett a stratégiai tervezésnek kellene érvényesülnie.
- A középtávú tervezést jelentősen befolyásolja Magyarországon, hogy 2006 tavaszán országgyűlési választásokat tartanak. Milyen problémát jelenthet ez az NFT számára?
- Politikai államtitkárként szükségesnek tartom, hogy a közép-és hosszú távú gazdasági tervezés kérdéseit minél kevésbé befolyásolják a rövid távú politikai érdekek. Ennek érdekében igyekszem a különböző véleményeket meghallgatni, valamint a különböző oldalakkal elfogadtatni, hogy az ésszerű kompromisszumok az ország egészének javát szolgálják. A második NFT-nél pedig különösen fontos az egyetértés. Miután ugyanis azt az unió is elfogadja, érdemben azon változtatni nem lehet. A fő programok ugyanis fixek, nagyobb átcsoportosításokat legfeljebb a 2011-2013-as időszakban tehet majd akkori kormányzat.
- Mekkora támogatási összeget jelenthet a második NFT hét esztendeje a gazdaság számára?
- Amíg Magyarország 2004-2006 között összesen 3,2 milliárd euró uniós támogatásra számíthat a strukturális és kohéziós alapokból, addig a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus első évében 3,2 milliárd euróhoz juthat, ez még kiegészül azzal az egymilliárddal, amely az előző évről áthúzódik, vagyis 2007-ben 4,2 milliárd euró uniós forrás áll rendelkezésre. A ciklus utolsó évére a kezdeti hárommilliárd négymilliárdra gyarapszik.
Egyelőre csupán tárgyalási alapnak kell tekinteni azt uniós előterjesztést, amely összesen mintegy 24 milliárd euró támogatást irányoz elő Magyarországnak erre a hét esztendőre. Ez az érték nagyságrendileg egybeesik azzal a korláttal, amely szerint egy-egy EU-tagállam legfeljebb a GDP-jének négy százalékáig juthat uniós támogatáshoz.
- Az uniós támogatások ügyéhez szervesen kapcsolódik az új régiórendszer kialakítása. Ebben a régóta megoldatlan kérdésben mikor és milyen indokok alapján dönthet a kormány?
- A tervek szerint még ebben a hónapban a kormány tárgyalhat a végleges régióhatárok kialakításáról. Az egyik legnagyobb feladat azt megoldani, hogy - Budapest "túlzott" fejlettsége miatt - Pest megye ne maradjon ki a támogatásokból. Az elképzelések szerint a főváros önálló régió lenne, így Pest megye számára megnyílna az út a különböző támogatások előtt. A különbséget jól érzékelteti, hogy amíg az uniós GDP 75 százalékát el nem érő területeken a támogatási limit 280 ezeró/fő, addig az ennél fejlettebb térségekben a maximum 54 euró/fő. Bár Budapest strukturálisan nem "igazi" régió, mivel ezer szállal kötődik saját az agglomerációjához, ezzel a megoldással mintegy kétmilliárd euró uniós támogatás kapna zöld utat Pest megyében. Ebből is látszik, hogy ez alapvetően gazdasági kérdés, így remélem, hogy ezt a megoldást minél előbb elfogadja minden érintette.
- Az uniós pályázati szisztéma finomságainak elsajátításához jó iskola volt az előcsatlakozási alapok (PHARE, ISPA, SAPARD) megismerése. Magyarország mennyire volt ezekben eredményes?
- Ebből a szempontból optimista vagyok, mivel az előcsatlakozási alapok felhasználásánál Magyarország eddig nem veszített pénzt. Magyarország 1990-2003 között PHARE-pályázatok keretében 1,5 milliárd euró támogatásra írt alá pénzügyi megállapodást, amelyből eddig 1,3 milliárd eurót "szerződtek le". Az ISPA keretében összesen 352 millió euró érhető el még Magyarország számára, ebből kivitelezői szerződésekkel eddig 108 millió eurót kötöttek le. Magyarország 2003-ban összesen mintegy 240 millió eurónyi uniós forráshoz jutott, idén pedig 360-380 millió euró érhető el.
- Mikor ütközhetnek ki igazából a pályázással kapcsolatos komoly problémák?
- Véleményem szerint az első igazi nehézségek még nem tavasszal, hanem csak szeptember-októberben jelentkeznek. Addigra derül ki, hogy a pályázók melyik szükséges engedélyt tudják megszerezni és melyiket nem, valamint derülnek ki a szerződéskötés egyéb problémái.
- Az interneten kívül hol tudnak az érdeklődők hozzájutni a szükséges pályázati dokumentumokhoz?
- Az adott operatív programot irányító hatóságoknak a programkiegészítő dokumentumokban található kommunikációs akciótervben kell meghatározniuk - a pályázat jellegének és az egyenlő esélyek biztosításával -, hogy a központi honlapon (www.nfh.hu) való közzététel mellett milyen más csatornákat, fórumokat alkalmaznak.
Reményeim szerint a pályázatok papíralapon egyre nagyobb számban elérhetőek lesznek - a közreműködő szervezeteken kívül - helyben az önkormányzatoknál is, valamint a kistérségeknél. Emellett a napisajtó és a tárcák saját közlönyei szintén részletesen tartalmazzák a kiírásokat.
Az egyes operatív programok fontosabb elérhetőségei:
AVOP: www.aik.hu, www.fvm.hu;
GVOP: www.gvop.hu, www.gkm.hu;
HEFOP: www.fmm.hu; www.hefop.hu;
KIOP: www.gkm.hu, www.kvvm.hu;
ROP: www.mtrfh.hu, www.rop.hu.
- Ahol sok a támogatás, ott kell az alapos ellenőrzés is. Hogy áll az uniós források magyarországi felhasználását folyamatosan figyelő monitoring kialakítása?
- A szükséges szervezeti egységek és az informatikai háttér is elkészült, a rendszer már túl van az első éles tesztelésen. Az eddigi eredmények alapján a monitoring május elsejétől üzemel.
