Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Reuters felmérése februárban hosszú idő óta először jó hirekkel is szolgál a magyar gazdaságról: a vártnál jobb decemberi adatok nyomán jelentősen csökkent az előrejelzett folyó fizetési mérleg hiány, némileg nőtt a várt ipari termelés, és megszűntek a kamatemelési félelmek. Teljeskörű optimizmusról persze nincs szó, a szakértők nem bíznak abban, hogy teljesül az új államháztartási hiány cél, emelkedtek az inflációs előrejelzések, és a várakozások szerint a korábban jósoltnál kevesebbet vág idén kamatain az MNB. A forint árfolyamával kapcsolatban a belföldi elemzők derűlátóak..
A folyó fizetési mérleg hiányával kapcsolatban egy hónapja még 4,51 milliárd euró volt a 2004-re szóló előrejelzés, ami most 4,2 milliárdra mérséklődött, ami azt jelentené, hogy nem nő tovább 2003-hoz képest, jövőre pedig a konszenzus szerint 3,85 milliárd euróra csökkenhet a fizetési mérleg hiánya.
Az állami költségvetés azonban az előrejelzések szerint lassabban gyógyul. A szerdán véglegesített kiadás-lefaragás ellenére az elemzők azt várják, hogy a hiány túllövi a felfelé módositott előirányzatot, a GDP 4,6 százalékát, ami becsülhetően mintegy 920 milliárd forintnak felel meg. Az elemzők konszenzusa 985 milliárd forint, és a 900 és 1084 milliárd forint között szóródó előrejelzések kitartóan erős bizonytalanságot jeleznek. Ugyanez tükröződik a válaszokban arra a kérdésre, hogy mekkora pótlólagos lefaragásra volna szükség a hiánycél teljesítéséhez: a válaszok 10 és 200 milliárd forint között szóródnak.
Miután az MNB az inflációs jelentéshez fűzött kommentárjai kiiktatták a radikális megoldások kockázatát, a februári felmérésben valamennyi elemző egyetértett, hogy márciusban nem lesz kamatváltozás. Tizenegyből hét szakértő szerint a harmadik negyedévben kerül sor az első, 50-100 bázispontos kamatcsökkentésre, míg a többiek korábbi vágást várnak, de nem a következő hetekben. Mindemellett szerényebb vágásra számítanak az elemzők, az év egészére a korábban jósolt 3 százalék helyett már csak 2,25 százalékot prognosztizálnak.
Az óvatosságot az indokolja, hogy a gyenge, 6,6 százalékos januári inflációs adatután tovább emelkedtek az inflációs előrejelzések. Bár ezt a hatás 2005-re gyengébb, mint erre az évre, de a jövő év decemberére szóló konszenzus igy is jelentősen a 4,0 százalékos cél fölé csúszott: a januári 4,3 százalékról 4,4 százalékra emelkedett. A konszenzus februárrra 7,2 százalékos, 2004 decemberre 6,2 százalékos infláció. Ez utóbbi 15 bázisponttal emelkedett a múlt hónap óta. Az várakozások eltolódása azonban leginkább az előrejelzett éves átlagos szintben látszik: a konszenzus 7,1 százalék, 60 bázisponttal több, mint egy hónapja. (Ez optimistább álláspont, mint az MNB 7,4 százalékos várakozása, ám borúlátóbb, mint a kormány 6,0-6,5 százalékos prognózisa.)
Nem csökkent a hosszabb távú bizonytalanság ugyanakkor a forint árfolyama körül. A februári felmérés megerősitette azt a hónapok óta megfigyelt trendet, hogy a hazai elemzők jóval optimistábbak az árfolyamot illetően a nyugati székhelyű elemzőknél. A mostani, elsősorban itthoni körben készült Reuters-felmérés szerint a forint idén megőrzi az utóbbi hetekben elért erejét az euróval szemben, így az európai közös pénz az ez év végére várt 259-es szintről a jövő év végére 256,50-re gyengül. A nyugati elemzők közül többen viszont az elmúlt hetekben megerősitették azt a korábbi véleményüket, hogy az év végére a forint várhatóan 280-as, vagy annál is gyengébb szintre süllyed, mert a megszorítások ellenére a magyar gazdaságban bőven van még bizonytalanság.
