Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH becslése szerint mintegy 10 százalékos export- és 11 százalékos importvolumen-növekedéssel lehet számolni. A forint árfolyama az év során kismértékben (1 százalékkal) gyengült, ami az euróhoz viszonyított 4 százalékos leértékelődésből és a dollárhoz mért 13 százalékos erősödésből adódott.
A behozatal január-augusztusi időszakban tapasztalt növekedését elsősorban a fogyasztási és beruházási célokat szolgáló termékforgalom alakulása alapozta meg. A fogyasztási cikkeken belül jellemzően a személygépkocsik, a gyógyszerek és a mobiltelefonok behozatala emelkedett. A beruházási célú behozatalban az általános rendeltetésű gépek és a speciális szakipari gépek forgalma emelkedett ki. Az év utolsó harmadában ezzel szemben a fogyasztási és beruházási célú import növekedését jóval meghaladó, a termeléshez és összeszereléshez kapcsolódó behozatali bővülés volt tapasztalható.
A forgalom bővülési üteme az utolsó negyedév egyes hónapjaiban kivitelben és behozatalban egyaránt jelentősen fokozódott, s az export növekedésének üteme mindhárom hónapban meghaladta az importét. (A változás igen alacsony bázishoz képest következett be, 2002 utolsó negyedévében a kivitel az éves átlag alatt alakult). Az exportnövekedésben szerepet játszott a legnagyobb részesedéssel bíró gépek és szállítóeszközök árufőcsoport dinamikus növekedése, valamint az, hogy a feldolgozott termékek első félévi csökkenését követően az éves export bázisszinten alakult. A videojáték exportjának megszűnését jelentős mértékben ellensúlyozta a gyógyszerek, illetve a szakmai, tudományos és ellenőrző gépek kivitelének növekedése.
A külkereskedelmi mérleg csaknem egész évben romló tendenciát jelzett. 2003. évben az importra jutó export értéke 89,9 százalékos volt, ez a megelőző két évhez viszonyítva a legalacsonyabb arány. Éven belül ugyanakkor javult az arány: az első félévi 89,2 százalék után a harmadik negyedévben 89,7 százalékra, majd a negyedik negyedévben 91,4 százalékra emelkedett.
