Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
<font size="5">
NAPI Online -A vagyonnyilatkozatot eredetileg a korrupció megakadályozására találták ki, mára ez mennyire vehető komolyan?
Liszkay Gábor Levente -A politikusok 2001-ig nem látták szükségesnek a közvélemény tájékoztatását anyagi helyzetükről. Abban az évben éppen a sokadik villabotrány, Torgyán József házépítése kapcsán kirobbant vagyongyarapodási vita nyomán módosították a vagyonnyilatkozatokról szóló jogszabályt. A szándék a korrupció, illetve annak látszatának visszaszorítása volt. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - az évente tett nyilvános vagyonnyilatkozatok mind jobban médiaeseménnyé váltak, s időről-időre a korrupció kerül szóba a téma kapcsán. Trükkök, kiskapuk a vagyonbevallásban is alkalmazhatók: a vagyont írhatják a képviselők a hozzátartozóik bevallásába, esetleg feltüntethetik értékeiket műtárgyként is. Mivel a vagyonnyilatkozatokhoz nem társul sem bankszámla-ellenőrzés, sem lakásszemle, ezért kiskapuk mindig lesznek, mint ahogy gyanúsítgatások is.
NO -A vagyonnyilatkozat közzététele médiaeseménnyé vált. Mennyire lehet tudatos ennek az irányítása, hogyan használhatják ki a pártok, illetve a kormány és az ellenzék kommunikátorai?
L.G. L. -A vagyonnyilatkozatok jó alkalmat jelentenek a kormányoldal és az ellenzék számára is a másik fél besározására, hiszen gazdag képviselők mindkét oldalon vannak. Ráadásul a téma egyszerre érint személyi és pénzügyi kérdéseket, azaz az embereket legjobban érdeklő területeket, amire a bulvársajtó is lecsap. A másik oldal "beárulása" persze eredményesebb lehet, ha a kommunikáció nem egyszeri alkalomra érvényes. Novemberben Juhász Ferenc ingatlanügye előkerült, majd eltűnt a napirendről, a mostani vagyonbevallás a Fidesz-MPSZ számára azonban jó alkalom volt az ügy felmelegítésére.
NO -Egyes országokban az a gyanús, ha nincs vagyona egy politikusnak, hiszen akkor megvesztegethetőnek, illetve élhetetlennek tűnhet az illető. Milyen üzenete van annak a magyar közvélemény számára, ha a politikusok közül valaki feltűnően gazdag vagy szegény?
L.G. L. -A közvélemény két, egymásnak ellentmondó követelményt támaszt a politikusokkal szemben. A gazdagra rossz szemmel néznek, irigykednek rá, a szegényről viszont azt gondolják, könnyen megvesztegethető. A gazdagság megítélése ugyanakkor még bonyolultabb.
Eddig azokból az ügyekből lettek botrányok, ahol a pénz a média számára képileg is jól megjeleníthető: ezek a villaügyek. Kevésbé okoz botrányt például az értékpapírban tárolt pénz. Magyarország helyzete a fejlett demokráciákhoz képest természetesen más, nálunk nincsen "vagyoni cenzus", azaz a politikába való bekerülésnek nem feltétele a vagyon. Az Egyesült Államokban elképzelhetetlen, hogy akár egy szenátorválasztáson elinduljon olyan jelölt, aki nem tud kellő gazdasági erőt felmutatni. Magyarországon a közvélemény úgy gondolja, hogy sokan éppen a meggazdagodás érdekében lépnek politikai pályára. Akik pedig eleve gazdagon érkeztek, azok körül többször is felmerült a korrupció gyanúja, de nem az addig felhalmozott vagyonhoz, hanem egyes ügyekhez társítva. Medgyessy Péter esetében a Gresham-ügyre, Gyurcsány Ferencnél pedig a balatonöszödi üdülő esetére emlékezhetünk.
NO -Médiaszempontból hogyan használhatók ki a vagyonnyilatkozatok kvázi bulvárelemei (matchbox-, illetve bögregyűjtemények bevallása), illetve a botránygyanús elemek (ingatlanügyek)?
L.G. L. -A médiát a botrányok jobban érdeklik. A gyűjtőszenvedély inkább csak "kis színesként" tud érdeklődést kiváltani, az ingatlanügyek azonban gyakorta válnak politikai tényezőkké, egy-egy politikus bukását is okozhatják, akár gyakorlati, akár politikai értelemben. A szereplők persze szívesebben látnák inkább játékautóikat a híradásokban, mint a több tízmilliós villájukat, ám a botrányok kirobbantása elemi érdeke a politikai ellenfeleknek.
NO -Nyugaton inkább a visszavonultak keresnek pénzt könyveikkel. Nincs-e rossz üzenete például Orbán Viktor 18 milliós könyvhonoráriumának - ez kiugróan magas az átlag szépirodalmi vagy tudományos művekkel elérhető összegekhez képest?
L.G. L. -A könyvkiadók kiemelkedően magasnak értékelik a 18 milliós honoráriumot. Piaci viszonyok között Orbán Viktor könyvének több mint 100 ezer példányban kellett volna elfogynia, hogy 18 millió forintos részesedést kapjon. Horn Gyula könyvének 50 ezres példányszáma már nagy sikernek számított. A 18 millió forintos összeg azonban még azon az értékhatáron belül van, ami egy átlagember számára is értelmezhető, így elképzelhető, hogy egyesekben felháborodást kelt. Egy volt miniszterelnök könyve ugyanakkor nem feltétlenül mérhető piaci mértékkel, hiszen maga a könyv is politikai üzenet, a kommunikáció része.
NO -Ha komolyan vesszük a vagyonnyilatkozatokban foglaltakat, hol állnak a magyar politikusok a társadalmi ranglétrán? Nem kínos-e az egybevetés mondjuk a 100 leggazdagabbal?
L.G. L. -A 100-as listán a kormány egyik tagja (Gyurcsány Ferenc) és egy országgyűlési képviselő (Kapolyi László) is szerepel. A magyar politikai elittel szembeni elvárások ugyanakkor magasak. Reprezentálniuk kell az országot a valóban vagyonos gazdasági elithez hasonlóan, ugyanakkor fizetésük alapján közszolgák. A magyar országgyűlési képviselők javadalmazása az Európai Unió jelenlegi és majdani tagországai között a legalacsonyabb. Több oldalról megközelítve a kérdést, Jókai Mór szavaival élve a magyar politikusok tehát "Szegény gazdagok".
