Az államháztartás hiánya az éves előirányzat 126,7 százalékát teszi ki, a bevételek december végéig az előirányzat 102 százalékára teljesültek. Az államháztartás jóváhagyott kiadásaiból 104,4 százaléka került elköltésre.
Decemberben az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 26,6 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 113 milliárd forintos többlettel zárt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 9,8 milliárd forintos deficitet mutat. Összességében az államháztartás decemberi egyenlege 76,6 milliárd forintos szuficittel zárt - ahhoz hogy hozni lehessen a remélt 5,2 százalékot, 150 milliárdos plusz kellett volna.
A piac eleve szkeptikus volt a kincstár optimizmusát illetően - írta mai számában a Napi Gazdaság - , hiszen a tárca még a nyáron is azt hangoztatta, hogy a kismama-kifizetések és a magasabb kamatok ellenére is „belefér" a 4,5 százalékos keretbe. Emögött egyesek azt sejtik, hogy a tárca igyekezett szigorúbb arcát mutatni a politikai oldalnak, hogy így a zárszámadási, majd a költségvetési vitában minél jobban keresztülvigye akaratát.
Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője 5,4 százalékot várt, Fórián-Szabó Gergely, a CA-IB elemzője az önkormányzatokkal együtt „elérhetőnek tartotta" az 5,5 százalékot is. A JP Morgan 1020 milliárd forintos áht-hiányt várt 2003 egészére. Az ESA 95 szerinti egyenleg azonban a GDP 5,8-6,0 százalékára rúghat – mondta a NAPI Gazdaságnak Szentiványi Nóra, a JP Morgan londoni elemzője.
Erre az esztendőre a piac ismét a kormány által 3,8 százalékra tervezettnél magasabb hiányt vár: a Reuters konszenzusa 4,3 százalékos GDP-arányos hiányt hozott ki. Az egyes prognózisok között nagyok az eltérések, a fiskális szigor hitelességébe vetett hittől függően. Fórián-Szabó szerint a tervezettől elmaradó GDP-növekedés miatt kieső bevételeket bőségesen kompenzálhatják az infláció meglódulásából – az éves átlag elérheti a 7,5 százalékot – származó többletbevételek.
Barcza György, az ING elemzője ezzel szemben úgy értékeli, hogy a magasabb infláció miatt az áthúzódó tételek között megnőnek a jóléti kiadások is. Véleménye szerint a nagyobb devizaadósság és a csökkentett diszkontkincstárjegy-kibocsátás azt is jelenti, hogy a kamatkiadást áttolják 2005-re, így nem kell kamatot fizetni arra a 3 és 6 hónapos diszkontkincstárjegyre, amit kibocsátottak volna 2003-ban, míg a helyette kibocsátott eurókötvényre csak 2005-ben lesz esedékes az éves kamat. Mindez csökkenti a kamatkiadásokat.
