Az ipari termelés július és augusztusban egyaránt mintegy 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. (Az első félévben 3,9 százalékos volt a növekedési ütem.) A termelés változatlanul exportvezérelt. Az év első nyolc hónapjában a termelés teljes növekményét exportáltuk, a belföldi értékesítés pedig stagnált. Különösen élénken, 15 százaléknál is gyorsabban bővült az export az utolsó két hónapban.
A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az első félévben 8-9 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké kissé csökkent. A fogyasztói árak az első három negyedévben 4,4 százalékkal nőttek.
A folyó fizetési mérleg nyolchavi hiánya 3,2 milliárd eurót tett ki. A negatív egyenleg 2,2-szerese a tavaly ilyenkorinak. A külső pénzügyi egyensúly romlását a gazdaság reálszférájában kialakult egyensúlyhiány magyarázza. A folyó fizetések deficitjének növekménye teljes összegében az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett, sőt a reáltranzakciók romló egyenlegét kissé mérsékelte a tőkejövedelmekben tapasztalható egyenlegjavulás.
A folyó fizetések negatív egyenlegének szinte folyamatosan csökkenő hányada finanszírozható nem adóssággeneráló forrásokkal. Ez az arány tavaly január-júliusban 57 százalékot, az idén 19 százalékot tett ki. A csökkenésben a hiány összegének a növekedése, továbbá a magyar tőketulajdonosok növekvő külföldi befektetése tükröződik. A Magyarországra beáramlott külföldi tőke összege nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt.
Az államháztartás I-III. negyedévi deficitje 809 milliárd forint volt, és a tavalyi igen magas szintet is 53 milliárd forinttal meghaladta. A hiány a bevételek 13,5 százalékos, a kiadások 12,6 százalékos (folyó áron mért) növekedése mellett alakult ki.
