A szerényen javuló külgazdasági adottságok mellett a magyar gazdaság fejlődése nem éri el a kívánatos szintet, a mérsékeltebb ütem összefügg az egyensúly romlásával, az erőteljesen jelentkező versenyképességi problémákkal, a megtakarítások és a fejlesztések elmaradásával - vélik a kutatók, akik szerint az Európai Unió növekedési kilátásai számottevően nem javultak, a külső egyensúly ennek megfelelően idén tovább romlik. A fizetési mérleg hiánya 3,7 milliárd euróra nőhet 2003-ban, 2004-ben pedig - módszertani változásokkal is számolva - a hiány meghaladhatja a 4 milliárd eurót.
Év végéig az államháztartási deficit 970 milliárd forintra emelkedhet, ami a GDP 5,4 százalékának felel meg, szemben a kormány által kitűzött 4,8 százalékos céllal. A jövő évi költségvetés tervezése során annyi már bizonyos, hogy a gazdaságpolitikában prioritást fog élvezni az államháztartási egyensúly kérdése. Az államháztartás GDP-arányos hiánya 2004-ben 4,2 százalékra csökkenhet, ami a kormány célkitűzésénél 0,4 százalékponttal magasabb.
Az Ecostat szerint a jegybank politikáját továbbra is a monetáris szigor határozza meg, az inflációs előrejelzés és a cél közti növekvő különbség a kamatok magasan tartását teszi indokolttá. Összességében 4,8-5,0 százalékos átlagos áremelkedés várható 2003-ban, míg 2004-re 5 százalékot kis mértékben meghaladó inflációt prognosztizálunk - áll a gazdaságkutatók jelentésében. A pénzügyi tárca ezzel megegyező inflációs prognózist készített, az MNB azonban jóval pesszimistább.
